Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Solymár Gábor: Adatk a sárvári evangélikus iskola történetéhez 1851–1908

telket a melyen jelenleg iskola épületünk áll Schneller Keresztéi gyülekezeti tagtól."

5 Ráhner Máté személy szerint is sokat fáradozott az anyagiak előteremtésén. Ennek egyik kézzelfogható bizonysága egy Sopronban megjelent kiadvány.

6 Ezt a munkát ajándékban osztotta szét a szerzője, de címlapján mindenki tudomására hozta, hogy adományokat az épülő iskola javára lehet fizetni. A kis lélekszám és a nehéz anyagi körülmények hátráltatták a munkálatok elkezdését. Házankénti gyűjtést 1846-ban tartottak, és a végső összeg - 423 váltóforint - bizony kevés indulási alapot adott.

7 A meglévő pénzből kerítést állítottak, meszet és követ vásároltak. 1848-49 eseményei jelentős politikai változást hoztak hazánk és városunk életében. Az eseményeknek aktív részese volt az akkori lelkész. 1849 októberétől a város környékén bujdosni kényszerült. Egyházunk keresztelési anyakönyvének II. kötetében ilyen feljegyzést készítettek a 37. oldalon: „.. .Egyéberánt az 1849-ik és 1850-ik évbeni történetét a gyülekezetnek lásd az ő (Ráhner Máté) történeti könyvének.. .lapján. Az anyakönyvet illetőleg 1849 és 1850-ik években Ráhner Máté lelkész úr bujdoklasakor..." Sajnos ezt a bujdosónaplót már az 1800-as évek végén készült leltárak sem említik. Elképzelhető, hogy elköltözése után magához vette - éppen a tartalma miatt !

8 1850 őszén új lelkész - Nagy Károly - vette át a munkák vezetését. Jegyzőkönyvileg rögzítették az elgondolásokat, és megbízták Geschrei Sámuelt költségvetés elkészítésére. Sárvárt körülvevő csatornával volt határos az a terület, melyet vásároltak. Alacsony fekvése miatt kénytelenek voltak feltölteni. 1851 márciusában így rögzítették a végső elhatározást: „Mely alkalommal nevezett építő mester úr meg is jelenvén az oskola falának telyes felépítése reábizatott ... minden munkájáért kötelezett neki a képviselői ülés 300 pgő fkát."

9 Ekkor bíztak meg két iparost ács és asztalos munkák végzésére. Novemberben már félig kész az épület, 1852 májusára fejezték be. Időrendi felsorolás nem maradt a kiadásokról, de egy végső összesítés rendelkezésünkre áll. Ebből néhány tétel már jelzi milyen jelentős kiadásokra került sor: „61 öl kő hazahozással együtt 506 Vtó, 317 mérő mész 611 Vtó, 28 400 faltégla 611 Vtó minden kőműves és cserepes munka 874 Vtó, minden ács munka 1129, asztalos munka 547 Vtó, ... 99 szekér fövény hordás 60 Vtó ... oskolatábla 4 Vtó."

10 Ha minden költséget összegezünk, 5080 váltóforint került kifizetésre. Bizony ilyen tetemes költség előteremtése nem kis feladatot rótt a vezetőségre. Ötletességüket mutatja, hogy abban a nehéz időben (1852!!) nagyszabású táncmulatságot rendeztek. Külön részletes feljegyzés készült meghívókról, kiadásokról, bevételekről, valamint „Azon vidéki és helybeli egyének névjegyzéke, kik a tanoda javára rendezett táncvígalomhoz kijátszandó ékszereket, és női készítményeket ajándékoztak."

11 866 váltóforint tiszta bevételt hozott ennek az estnek a megrendezése. Az elkészült iskolaépület négy nagyobb helységből állt: egy tanterem, két szoba, egy konyha, és kamra, valamint teljes nagyságának pincerendszert képeztek ki. Ernecz Ignác Sárvár történetéről írt munkájában úgy említi ezt az épületet: „emeletes iskolaház, melyben benn lakik az evangélikus tanító is".

12 Kissé túlzott ez a fogalmazás, megfelelőbb kifejezés erre: magasföldszintes. 1908-ig az épület jellegén nem változtattak. //. Sárvári evangélikus tanítók és fizetésük Még el sem készült az új épület, de már tanítót hívtak ide. Becker Ádámnak, megválasztása előtt 1851 novemberében, rendes híványt állapítottak meg. Ezek szerint: „a. készpénzben 250 Vófrt b. nyolc öl fát felvágás nélkül, melyből tartozik az oskolát télen által fűtetni с Mind a négy sátoros ünnepen ki lesz számára téve a tányér az első 336