Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Helytörténet - Simon V. Péter–Tilcsik György: A Vas megyei mozgóvá tett nemzetőrség és levelezőkönyve 1848. július–szeptember
honvédzászlóalj 300 helyben állomásoztatott újoncára számíthattak, akiknek kiindítása - sem fegyverük, sem ruházatuk nem lévén - egyenlőre nem volt lehetséges. 63 A mozgóvá tett nemzetőrség úgyszintén nem kevés kívánnivalót hagyott maga után a felszereltség tekintetében. A II. zászlóalj parancsnoka még szeptember közepén mintegy post festa is - felpanaszolta, hogy a kiegészítési körzetébe tartozó községek mindaddig adósak maradtak a fehérnemű, posztóruha és csizma kiszolgáltatásával. 64 Nem sokkal lehetett jobb a helyzet a többi zászlóaljnál sem. A 3000 főt számláló ezred fegyverzete június végén még csak 460-500 puskából állt. Ezek nagy része a napóleoni háborúk inszurrekcionális fegyverraktáraiból került elő, s csakhamar nyilvánvalóvá vált, hogy „a többi fegyver kasza fog lenni." 65 Kőszeg 27 nincstelen nemzetőre Vidos táborához csatlakozott 66 , felszereltségük azonban alig különbözött a megyeitől. 67 A dús kereseti lehetőségekkel csábító szüreti időszakban azután ennek következtében mindazok, „kik semmi tulajdonsággal sem bírván és csak zsellérek voltak", az elsők között kívánták kitöröltetni magukat a hadra kötelezettek névjegyzékéből. 68 A hadügyminisztérium a kérelmet azzal a praecedenssel felérő indoklással utasította el, hogy aki önként vállalt szolgálatot, az három évig nem léphet vissza, s így tulajdonképpen honvédnek számít. 69 A vasi nemzetőrség fegyvernemileg az őrszolgálat befejeztéig csonka maradt. A három zászlóalj gyalogsághoz a hadjárat végéig csupán elhanyagolható lovasság és tüzérség társult. Lovasság alkalmazására a Dráva mentén nem is volt szükség, hiszen a csupán kiegészítő szolgálatra szánt vasi nemzetőrök szomszédságában helyezték el a Kress könnyűlovas ezred és a Radetzky huszárezred egyes egységeit, akik a járőri szolgálatban és az augusztustól egyre gyakoribb manőverekben alkalomadtán kisegíthették a gyalogos nemzetőrséget. Ezért történt, hogy Vidos augusztus 16-án elutasította a táborában szolgálatra jelentkező somogyi lovas nemzetőrök ajánlkozását. 70 Létkérdéssé vált viszont az önálló hadműveletekre képtelen gyalogság lovassággal történő kiegészítése a Drávavonal feladása után, amikor a Sopron megye nemzetőrségével összevont vasiakra tényleges harctéri feladatok hárultak. Vidos dandárja az őszi harcok során 105 Grazból hazaszökött Sándor huszárral és a Miklós huszárezred Rohoncról elvont két századával egészült ki. 71 Az ezred tüzérségi felszereléséről Batthyány Fülöp herceg „gondoskodott", aki két régi ágyú felajánlásával váltotta meg magát a haza oltárára teendő adományozás erkölcsi kényszere alól. Csány mihamar lemondott az ósdi csatakígyók harctéri felhasználásáról, s azokat az alább következő maliciózus rendelkezés kíséretében szállíttatta vissza Vas megyébe: „Valamennyire azok, azaz az ágyúk ellenség előtt nem használhatók, mert műértők által az összeigazíttatási költségek, hogy haszon vehetővé válhassanak, leg alább 500 pengő forintokra tétetnek, história és régiség tekintetéből oly annyira nevezetesek, hogy azok.. .mielőbb Pestre, a Nemzeti Múzeumba, ahol ezen hazafiúi ajánlat a lelkes Batthyány család örökös tanúja leend, Szombathelyről fognak átszállíttatni." 72 A kellő tűzerő biztosítása más vonatkozásban is gondot jelentett. A kiindulás utáni napokban az ezred fegyverzete 150 csappantyús puskával egészült ki 73 , a 600-650 lőfegyverhez azonban mindössze 1650 cinderes puskába, 1204 karabélyba 74 és 3300 csappantyús puskába való lőszer 75 állt rendelkezésre, ami legfeljebb 10-11 lövés leadására volt elegendő. A Stájerországból kapott csappantyús puskák egészen újak voltak, ezért használatba vételük előtt el kellett végezni belövésüket, ugyanakkor az eredeti fegyverállomány zömét kitevő vadászfegyverek javításra szorultak. Az e célból felfogadott puskaművesnekjócskán akadt dolga, míg azok valamelyest is „kész és harc állapotba tétethettek." 76 A szúró- és vágóbajonetteket a nemzetőrök négyötödének kizárólagos fegyveréül szolgáló kiegyenesített kaszák pótolták. A sebtében összevont zászlóaljak minden kiképzés és gyakorlat nélkül indultak az őrvonalra, a gyakorlatozást csak állásaik elfoglalása után kezdték meg. Ez sem történhe! 277
