Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Tilcsik György: Egy 1848-as petíció margójára (A szombathelyi 16 pont szerzője és lehetséges forrásai)

vagy esetleg némileg kiegészítve fogadták el, és tudatták ezt az országgyűlés alsótáblájával.

25 A március 15-i pesti eseményekre való utalás hiánya mellett ez is azt valószínűsíti, hogy a szombathelyi petíció megfogalmazásakor Vas megye székhelyére még nem érkezett meg a pesti forradalom híre. Bár a szombathelyi 16 pont összeállításakor számbajöhető és például szolgálható, eredetileg is összegező források (Ellenzéki Nyilatkozat, az 1847/48. évi országgyűlésre adott Pest megyei követutasítás, Kossuth március 3-i felirati javaslata, továbbá annak március 14-én történt kiegészítése és értelmezése) száma ugyan nem sok, ám a helyzetet jelentősen „megnehezíti", hogy a 16 pont által megfogalmazott követelések csaknem mindegyike - ha nem is egyidőben, de - az 1832/36. évi országgyűléstől kezdődően helyet kapott a liberális ellenzék követelései között, hogy azután az 1840-es évek második felére elsősorban Kossuth és elvbarátai átfogó igénnyel kialakított politikai programjában jelentkezzenek kiteljesedett és egymással összefüggő, összekapcsolódott formában. Az említett források és a szombathelyi petíció összevetése után elmondható, hogy a 16 pont összeállítója valószínűleg a Pest megyei követutasítást, és az alsótábla által március 14-én értelmezett és kiegészített Kossuth-féle felirati javaslatot tekintette példának. Erre enged következtetni, hogy a 16 pontból kilenc a követutasításban, hét pedig a követi kar állásfoglalásával ellátott felirati javaslatban helyet kapott. A 16 pont között pedig mindössze négy olyan akadt, melyek az említett két dokumentum egyikében sem szerepeltek: 1. a telekkönyvezés bevezetése, 2. a polgári törvénykönyv létrehozása, 3. a királyi család székhelye részben Pesten legyen, 4. a felállítandó magyar kormánytanács az ország fővárosában működjön. A fentiek mellett nem kevéssé érdekes és tanulságos a pesti 12 pont és a szombathelyi 16 pont követeléseinek összehasonlítása. Ennek során azonnal szembetűnik, hogy a 12 pontból lényegében nyolcat megtalálhatunk a szombathelyiben is. Ezek éppen az átalakulás legfontosabb alapkérdései voltak : a sajtószabadság biztosítása, a felelős minisztérium felállítása, az országgyűlés évenkénti összehívása, a törvény előtti egyenlőség kimondása, a nemzetőrség szervezése, az esküdtszéki rendszer bevezetése, a közteherviselés megvalósítása, valamint az úrbéri viszonyok felszámolása. Feltétlenül figyelmet érdemel azonban az, hogy utóbbi két követelés esetében a szombathelyi petíció tartalmában túlmutatott az Ellenzéki Kör kiáltványán, amikor megfogalmazásában a „közös teherviselés" és az „úrbéri viszonyok megszüntetése" ellenében a „mindennemű köztehernek kivétel nélküli közössége" és „a feudális viszonyok általános és tökéletes megszüntetése" formulákat használta. A 12 pont elvei közül négy nem szerepelt a szombathelyi 16 pontban : a nemzeti bank felállításának, a katonaság magyar alkotmányra való felesketésének, ill. a magyar katonák Magyarországon történő állomásoztatásának és a külföldi katonák országhatáron kívülre való vezénylésének, a politikai foglyok szabadonbocsátásának, és végül az unió megvalósításának kívánalma. A szombathelyi petíció ezzel szemben nem kevesebb mint kilenc olyan követelést tartalmazott, melyek a nevezetes 12 pontban nem voltak megtalálhatók. Ezek a következők: 1. a népnevelés megvalósítása, 2. a papi tized kármentesítés nélkül történő eltörlése, 3. független községi rendszer bevezetése, ezzel párhuzamosan a megyék kerületekre való felosztása, és a szabad királyi városok előjogainak megszüntetése, 4. bírói felelősséggel és nyilvánossággal működő állandó bíróságok felállítása a kerületi székhelyeken, 5. telekkönyvezés bevezetése, 6. büntető-, 7. polgári törvénykönyv létrehozása, 255