Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Pungor Zoltán: A csempeszházi és a béri Balogh családok

45. Reiszig Ede: 39. о. 46. Reiszig Ede: 39. о. 1. sz. lábjegyzet: Vasvár-szombathelyi káptalan levéltár. 47. Az 1771-72. évi per anyagában latin nyelven. Az eredeti 1744-es jegyzőkönyv 1772. február 24-én kelt másolata. 48. Az 1771-72. évi per anyagában 12. sz. alatt. Magyar nyelven, latin kifejezésekkel, illetve fordításukkal. 49. Reiszig Ede: 39. o. 50. Nagy Iván: IV. kötet. 160-166. o. Kempelen Béla: IV. kötet. 115-120. o. 51. Az 1771—72. évi per anyagában 3. sz. alatti záloglevél szerint. 52. Uo. 53. Uo. 4. sz. alatt latin nyelven. Széchenyi Ilona 2. felesége Sánkó Miklósnak. A Sánkó család Somogyban és Tolnában birtokos a XVII. sz. közepétől. Ezeket a birtokokat Sánkó Miklós és Boldizsár 1721-ben bevallották Balogh Jánosnak, majd 1727-ben gr. Harrach Rajmund 71 ezer forintért Hunyadi Istvánnak és Antalnak átadta. Nagy Iván : X. kötet 50. o. 54. Uo. 5. sz. alatt, magyar nyelven, latin bevezető és befejező résszel és kifejezésekkel. 55. Uo. 13. sz. alatt. 56. Archívum Rákóczianum. II. Rákóczi Ferenc levéltára. Szerkezeti: Thaly Kálmán. IX. kötet: Battyán János vezénylő tábornok levelezései 1685-1716. Összegyűjtötte és az eredeti kéziratokból közli Thaly Kálmán Budapest, 1883. A M. T. A. Könyvkiadó-hivatala. Béri Balogh Ádámra vonatkozó adatok a levelezésben: 169, 217, 219, 230-31, 311, 339, 346, 347-350, 355, 358, 373, 379, 399, 452-53, 457, 458-60, 462-65, 713-14, 716-18. o. 57. Uo. 230-31. o. 58. Uo. 345. o. lábjegyzet szerint: Ez valami elfogott labancz levél kivonatának látszik. 59. Uo. 346. o. 60. Uo. 347-350. o. Kelt: Alsó-Mesterin, 1707. március 3-án. 61. Uo. 350. o. Az utóirat: március 5-én készülhetett. Rétey György levele: 354-56. o. Bezeredi Imre levele: 358-59. o. 62. Uo. 373-74. o. 63. Uo. 399^00. o. 64. Uo. 452-54. o. táblázat. 65. Uo. 462-63. o. 66. Uo. 706-707. o. 67. Uo. 708-709. o. Hellenpont János ezredes simontornyai parancsnok levele. Kelt. 1709. augusztus l-jén. 68. Uo. 712-13. o. Palkovics Ferenc levele: 714-15. o. 69. Uo. 717-718. o. 70. Az 1771-72. évi per anyagában 6. sz. alatt. 71. Nagy Iván: VIII. kötet. 147-, lásd a leszármazási tábla részletét! 72. Lásd a mellékelt leszármazási tábla részletét! 73. Nagy Iván: IX. kötet 774. o.. Utódai szép közéleti, illetve katonai karriert értek el. Lásd a leszármazási táblát! 74. Nagy Iván: IX. kötet. 100. o. Nem sokat tud róluk. Vasi vonatkozásaikat nem ismeri. Zemplén megyei kihalt családnak írja. Balogh Gyula: Vas vármegye nemes családjai: 1901. 170. 232. o. Lásd a 14. sz. jegyzetet. Balogh Gyula műve 232. oldalán a következőket írja: „Palothay Ferenc az okmány szerint (1628. VII. 26. P. Z.) kora ifjúságában a katonai pályára lépett. Szolgált a palotai, pápai, veszprémi és érsek-újvári várőrségben; s utóbb mint sümegi, majd veszprémi kapitány kitűnő vitézséget tanúsított. Három király - Rudolf, Mátyás és II. Ferdinánd - alatt aratta Babérait". Mint olvastuk, Palothay a bődi Balogh Bálinttal együtt kapta nemes-levelét. Már ekkor rokonságba került a két család, hiszen II. Bálintnak Palothay Katalin volt az első felesége. Ez a rokoni kapcsolat a XVIII. század első felében tovább szélesedett, az akkori Palothay Ferenc és béri Balogh Éva házassága révén. 75. Nagy Iván: X. kötet. 795-97. o. 244