Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Pungor Zoltán: A csempeszházi és a béri Balogh családok

elégséges eszköze nincs a Dunán való átkeléshez. Közben a császári portyák már Dunaföldvárhoz is elértek. Erről így tudósít a fejedelemnek Dunavecséről 1709. aug. 15-én: „... elhitetheti Felséged magával: Dunántúl sehol zászlós kurucz nincsen. Hollétéről az ellenségnek s ugy az mieink constitutiojárul kívántam ezen órában érkezett simontornyai Inspector Palkovics Ferencz Uram levelét transmittálnom. Eszterházi Antal Uram felöl semmit nem hallani, hol bujdosik? - Hallom, hogy Balogh Ádám is általjött oda alább a Dunán; még eddig hozzám nem érkezett, hol késik? nem tudom.-"

68 Pár nappal később, talán augusztus 17 vagy 18-án, Balogh Ádám megérkezése után, akit nyomban a fejedelemhez küldött, Battyán levelet ír Bercsényinek is Isaszegről, augusztus 22-én. „.. .mivel Földváron másfélezerig való német, valamelly Száva-Drávaközi ráczság penig Battyánvárhoz szállott élőmben, hogy által ne bocsásson, a sajkások penig éjjel-nappal mellettem járván, sok lövöldözéssel untattak, - látván haszontalannak az Duna mellett leselkedésemet : hogy az ellenséget distrahálhassam, tegnap az Duna mellől recedálván, Vácz tájára, az Duna mellé megyek; - P. S. - Még híre sincsen, hogy ő Fölsége succursust küldene. Antal Ur ő Nga ezeréből mintegy kétszázig általjött Balogh Ádámmal, itt vannak mellettem: de az lovaik semminek valók. Balogh Ádám Uram Ngodhoz vagyis ő Fölségéhez ment".

69 Közben Heister tábornok augusztus 18-án Simontornyához érkezett. A Dunántúl elveszett. Battyán János nemsokára meghalt. Az 1710-es évben a kurucok át-át csapnak a Dunántúlra, de ezek már csak védekező „csipkedések". A brigadérossá kinevezett Balogh Ádám, aki szívügyének is tekinti a Dunántúl visszaszerzését, egy ilyen portyán, melyen egészen Sopronig hatolt, majd mivel a nép nem állt mellé, visszafordult és Vörösmartnál akart átkelni a Dunán, ahol csapatát leverték ő magát pedig elfogták. Kivégzése a császáriak erőfölényét és határozottságát is hivatva volt alátámasztani. Felesége és gyermekei előtt, a szatmári békekötés után, sem állt fényes jövő. A család visszavonultan, szerényen élt. A birtokok tönkrementek. A zálogokat nem sikerült kiváltani. A fényes jövő előtt álló család Balogh Ádám halálával és a szabadságharc bukásával lehanyatlott, eltűnt a megélhetési gondokkal küzdők sokaságában. Bár a XVIII. század, minden gondja ellenére, Magyarország gazdasági erősödésének korszaka, a béri Balogh család ezt nem tudta kellően hasznosítani. A béri Balogh nevet a tolnai ág hozta el századunkba. Balogh Ádám és gyermekei 1734. április 22-én osztották fel a jószágaikat : „Mi alább is meg írattak: elsőben is én Festetics Julianna, néhai T. N. és Vzleö Béri Balogh Ádám Ur meg hagyott Eözvegye egy részrül, más részrül pedigh Béri Balogh Ádám, Farkas, Katalin, Néhai T. N. és Vzlő Rosty László Ur meg hagyott Eözvegye, és Éva T. N. Vzlő Palotai Ferencz Uram Hütvös társa, ugy mint fönt emiitett Néhai Balogh Ádám Urunk Atyánk Fiai és Leányi adjuk tudtára mindenkinek az kiknek illik, és valljuk ezen levelünknek rendiben: Hogy mi senkiiül nem kénszerittetvén, hanem magunk szabad és rész Szerint Anyai rész Szeresént pedigh Fiúi és Leányi «gymáshoz való Szeretettül viseltetvén már is által látott és közöttünk könnyen következhető háborgásokk és villongásoknak el távoztatására, és a Szép Attyafiságos csöndesz békességnek meg tartására nézve, ez mai napon és alább meg irt helyen egyben gyűlvén léptünk illy Attyafiságos és az alább meg Írandó vinculum (kötelezettség) alatt mindenkor megtartandó osztályra a mit ide alább következik. Költ Külső Vaton Die et Anno quibus Supra. Festetics Julianna m. p. Béri Balogh Ádám kereszt vonyósa X. Béri Balogh Farkas m. p. (L. S.) Balogh Katalin kereszt vonyósa X. Balogh Eva m. p: Coram me (előttem) Francisco Armpruszter m. p. (L. s.) (s. k. pecsét) Coram me Juniore Georgio Csernél m. p. (L. s.) Coram me Michaele Armpruszter m. p. Coram me Ladislav Horváth J. Cottus Veszprimiensis Jurossore m. p. L. s. Collât in Iudicio Cum Originali per p. ced Surrog. V. Cormitem".

70 (Előttem, Horváth László veszprémi esküdt előtt. s. k. pecsét. 221