Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Tóth István György: Iskolák és iskolamesterek Körmend környékén (1499–1848)

ISKOLÁK ÉS ISKOLAMESTEREK KÖRMEND KÖRNYÉKÉN (1499-1848) (Rezümé) TÓTH ISTVÁN GYÖRGY A cikk nemcsak a körmendi és a környező falvakban állt iskolák történetét adja, hanem vizsgálja azt is, milyen hatékonysággal működtek ezek az iskolák. 1499-ben említi először a körmendi iskolát oklevél. 1552-ben hallunk legközelebb erről az iskoláról, amelynek mestere, István deák, Nádasdy Tamástól bizonyos szepetneki örökséget kért, mondván, ennek segítségével „stúdium suum augere velit". 1556-tól élt Körmenden Ezthregnyey Gergely, a város földesurának, Tarnoczy Andrásnénak famulusa, fiának „poedagogus"-a, és a városi oskola rectora. Az ifjú Tarnoczy Farkas kíséretében a bécsi egyetemre is beiratkozott. Korábban valószínűleg Nádasdy Tamás eszteregnyei jobbágya volt, nemességet kapott, és Nádasdy familiárisa, Tarnoczy András vicebán özvegyének bizalmi embere lett. Beythe Imre, Beythe István püspök fia, körmendi prédikátor 161 l-ben egy hosszabb levélben tekintette át a körmendi protestáns egyház történetét. A művelt prédikátort gyakorlatias okok vezették : úgy vélte, elődei magasabb fizetést kaptak, ez után nyomozott. Beythe leveléből kitűnik, hogy a „prédikálást" Ezthregnyey Gergely kezdte el Körmenden 1566 körül. Valóban, csak amikor Tarnoczy Andrasnétól Erdődy Péter, a protestantizmus buzgó pártfogója szerezte meg 1565-ben Körmendet, akkor nyílt lehetősége Ezthregnyey Gergelynek a protestáns hit hirdetésére. Dragonus Gáspár körmendi lelkész és iskolamester saját maga által adományozott, nagyzoló címe, „a szent teológia professzora", Thury Etelét arra indította, hogy egy sosem volt körmendi teológiai főiskola létét feltételezze. 1595-1603 között ismét katolikus volt a körmendi templom és iskola, mert a város földesura, Joó János is katolikus. 1606-ban a buzgó kálvinista Batthyány Ferenc kapta meg a körmendi uradalmat, így a város ismét a helvét irányú reformációhoz tért vissza. A mezőváros autonómiáját megtörő földesúr éles ellentétbe került a polgárokkal, akik a református prédikátorokban Batthyány embereit látták. Az ellentéteket, és az ebből következő fizetetlenséget az iskola is megszenvedte. 1613-ban pl., mivel a polgároktól hiába várt fizetést, az iskolamester otthagyta Körmendet. A protestáns gyakorlat, miszerint a leendő papok pár évig iskolában tanítottak, emelte Körmenden is az oktatás színvonalát, különösen, ha külföldi „akadémiákról" tértek vissza a mesterek. Batthyány Ferenc fia, Ádám rekatolizált, és a neofita buzgóságával igyekezett „megtisztítani" birtokait a protestáns papoktól. Körmenden azonban, amely végvárnak számított, a hajdúk ellenálltak, és így a kálvinista prédikátor és iskolamester 1671-ig működhetett. Ekkor a vasvári apát katonai erővel foglalta el a templomot és az iskolát, a prédikátort, a mestert és a tanulókat elűzte. 1683-ban a kálvinisták ismét visszafoglalták, majd még abban az évben a német katonák a katolikusoknak visszaadták az itteni templomot. 1684-ben Körmenden írta Baxai Textor György református körmendi oskolamester a magyar énekeket, verseket tartalmazó ún. Körmendi Kódexet. 1687-ben még református lelkész „lappangott" a mezővárosban, 1688-ban aztán, ismét a katonaság segítségével, végképp a katolikusok szerezték meg a körmendi templomot és vele az iskolát. , A 18. század elején sok osztrák és német költözött a kuruc háborúban elpusztult városba, ettől kezdve az iskolában is két nyelven, németül s magyarul tanítottak. Az 1770-es években már szükségesnek bizonyult, hogy a lányok számára egy második osztálytermet is építsenek. 204 '