Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Régészet - Makkay János: Rézkori aranykorongok a későbbi Pannonia provincia területéről

Felbukkanásáig tehát csak feltételesen tarthatjuk a csepini kincs egyik, talán a legkisebb párból származó darabjának. Stílusában, a külső gyöngysor kivitelében (zeg-zugban találkozó rövid pálcikák), továbbá a rövid szalagok hiányában egyezést mutat a két biztosan csepini darabbal az MNM legnagyobb és legsúlyosabb korongja is (lásd a katalógusban a 13. számú tárgyat, és a II. táblátí). Súlya viszont (103,82 gramm) kizárja azt, hogy akár a legnagyobb csepini páros egyik darabja is legyen. Hacsak nem arról van szó, hogy csak annak a csepini párnak a súlyát vehetjük biztosra, amelyet Glembay személyesen is látott és le is mérhe­tett (tehát az MNM illetve a stuttgarti múzeum korongjáét). Másik megoldási lehetőség­ként kínálkozik az, hogy ez a korong ahhoz a később tárgyalandó másik csepini kincshez tartozik, amelyből két diadém és 19 karika került az MNM-be. Mint látni fogjuk, logikus érvek szólnak a mellett, hogy ez a másik csepini aranykincs eredetileg a hat koronghoz tartozhatott. Szó lehet tehát arról, hogy az MNM legnagyobb korongja ugyancsak ennek a második csepini kincsnek, és azon keresztül a hat korongot is tartalmazó nagy arany­kincsnek a darabja volt. Erre a feltevésre azonban sejtéseken kívül semmilyen közvetlen bizonyíték nincs. Tartozhatott a hat csepini koronghoz (vagy akár az előbb említett második csepini részkincshez) az a korong is, amelyet Hampel József látott 1882. március végén Sopron­ban a Storno-gyűjteményben. (Lásd a katalógusban a 16. számú tárgyat, és a IV. táblát!). Sajnos, csak egy nagyon vázlatos rajzot készített róla, nem jegyezte fel a méretét és a súlyát, és nem érdeklődött - illetve nem írta fel - származási helyét és megszerzésének módját sem. Nincsenek ilyen adatok a Budapesten 1884-ben rendezett ötvösmű-kiállítás lajstromában sem, ahol pedig ez a korong is ki volt állítva. Miért gyanakodhatunk mégis arra, hogy ez a korong Csepinből származhat. A következők miatt: Storno Ferenc ugyanazon az ülésen számolt be szlavóniai útjáról (és adta át az orahovicai ortodox ­kalugyer - kolostorról és templomról készített rajzait), amikor az archaeologiai bizott­mány (1865. március 7-én tartott) ülésén felolvasták Glembay Károly második levelét. 34 Orahovica körülbelül 50 km-re nyugatra fekszik Eszéktől. Annak idején Budapestről akár vonattal, akár postakocsival csakis Eszéken keresztül lehetett Orahovicára eljutni. Storno Ferenc tehát éppen azokban a napokban feltétlenül Eszéken volt, amikor az arany korongok elosztásának és meginduló adás-vételének az eseményei zajlottak. Sőt ő lehetett az a „postás" is, aki Glembay levelét a fővárosba hozta. A Rómer Flóris és Storno közötti baráti kapcsolatok jól ismertek. Storno, mint igazi műgyűjtő tehát szerezhetett egy korongot az Adamovics család birtokában lévő darabok közül. Az ő darabja azonban semmiképpen sem lehet azonos az MNM csepini korongjával (lásd a katalógusban a 6. vagy 7. számú darabot!), hiszen azt már 1877-ben beleltározták, Hampel pedig 1882-ben még Sopronban látta Storno darabját. Ha a Storno-gyűjtemény éppen jelenleg folyó rendezése során nem kerül elő más adat, akkor arra kell következtet­nünk, hogy ez a korong azóta külföldre került. Nem kizárt, hogy azonos lehet vagy a karlsruhei koronggal (lásd a katalógusban a 19. számú tárgyat, a III. táblán), vagy akár a stuttgarti példánnyal (lásd a katalógusban a 6-7 számú darabok közül az egyiket, a III. táblán!) Ennyi az, amit jelen pillanatban a hat csepini aranykorong előkerüléséről és további sorsáról biztosan tudunk vagy sejtünk. Meg kell azonban még említenünk annak a szintén Csepinből származó aranykincsnek, a sorsát is, amelyet az MNM 1880-ban vagy korábban 775 Forintért vásárolt meg egy Lemberger Miksa nevű műkincskereskedőtől. A teljes súlya 388,8 gramm. Van ebben egy 45,3-45,7 cm hosszú, 3,4-3,8 cm széles, 54,3 gramm súlyú aranyszalag, öv vagy diadém. Végei le vannak kerekítve, és öt-öt kis átfúrás van rajtuk (VI. tábla). 35 Egy másik, keskenyebb szalag hossza 49,8 cm, szélessége 1,9-2,0 cm, súlya pedig 24,9 gramm. Egyenesre vágott végein két-két átlyukasztás van, a hosz­100

Next

/
Oldalképek
Tartalom