Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Gyógyszerésztörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI–XVII. században III.

és említettekre alapítva véli először XVII. századinak Voit Pál 24 , majd később már XVII-XVIII. századinak írja. 2S Nékámné említett két munkájában ugyanez a folyamat jelentkezik, valószínűleg Voit, ill. a második verzió Szövényi hatására, akire hivatkozik is. Mindezeket megfontolva a Schoen Arnold közlésére 26 alapított állítás - hogy a bútorzatot - éppen annak az akkoriban vélt XVII. századi keletkezése miatt - nem készíthették a Kőszegen 1736 és 1744 között működő faragó és asztalos fráterek ­megdől és épp őbennük kell keresnünk a bútort alkotó művészeket. A logikus összefüg­géseket még Czagány sem ismeri fel, aki bár említi az 1743-as patika felállítási kérelmet, 1744-ből mégis újbóli megnyitásról ír. 27 A bútorzat elborítja az összes falfelületet, mind a négy falsíkon ajtónyílás van. A bútorzat lábakon álló, felnyitható tetejű ládasorral kezdődik. A felső részén domboro­dó ládasort alul-felül dúsan faragott ornamentika díszíti. Felettük három sorban na­gyobb méretű rézgombos fiókok vannak körben, rajtuk a fiókban tárolt gyógyszerek neve szalagszerű fehér alapra festve, piros iniciálékkal és fekete betűkkel. A fiókok felett párkány fut körbe, ami felett két sorban kisebb méretű, hasonlóan faragott és címkézett fiókok találhatók. Felfelé tekintve a 7, illetve 8 polcos nyitott állványzat következik a patikaedények számára, amelyet felülről erőteljes, hullámzó ívű párkányzat zár le. Az egyes falsíkokra támaszkodó állványzatot a sarkokban a találkozásoknál hengeres ki­képzésű üvegajtós sarokszekrények kötik össze. Az állványzat lizénáit faragásokkal díszítették, amelyek helyenként aranyozottak, az ornamentikák ezüst alapon zölddel lüszterezettek. A két hosszabb falon az ajtók fölött dúsan faragott, aranyozott és lüszterezett sáslevél kötegek fogják közre az ovális keretbe helyezett két képet : Madonna a gyermek Jézussal, vele szemben Szt. Kozma és Szt. Dámján, az orvosok és patikusok patrónusai­nak képe. A táraasztal mögött, az egykori laboratóriumba vezető ajtó két oldalán állanak a szerecsen-figurák, fejükön tálcát tartva. Ezeken volt a helye a jezsuita korban a XVIII. század csodagyógyszereinek, a Mithridatum és a Theriaka díszes ónedényeinek. Az ajtó felett óra, gazdag faragással keretezve, még feljebb a patika 1842. évi átkereszte­lésének megfelelően az új cégér: A magyar király kép. A szintén dúsan faragott, állatmancsokat utánzó lábakon álló táraasztal oldalai domború-homorú síkúak; a rajta álló két táramérleg azonban már XIX. századi. A Koz­ma és Dámján kép alatti ajtónyílás két oldalához egy-egy, barokkosán gazdag párnata­gokkal esztergályozott mozsártartó tuskót erősítettek, rajtuk korabeli, szépmívű bronz­mozsarakkal. Az eddigiekben az officina bútor 1777-től máig látható megjelenését tanulmányoz­hattuk. A restauráláskor a többször átfestett fiókfeliratokat a restaurátorok eltávolították, így mód nyílt a legelső, eredeti feliratok megfejtésére és restaurálásukra. A bútorzatnak a rendházban történt eredeti elhelyezéséhez - amelyet eddig nem ismertünk - helyeseb­ben ennek rekonstruálásához a helyreállított fiókfeliratok adták meg a kulcsot dr. Grabarits István kollégámnak 28 . A patikában ugyanis a könnyebb tájékozódás, illetve a biztonság érdekében mindig balról kezdődő, szoros ábécé sorrend volt és van. A bútor­zaton - a ládasoron és a fiókos részeken egyaránt - függőleges irányú vágások láthatók, amelyek egybeesnek az ábécé sorrend önkényes változásával. Ez adta az alapötletet: a bútorzat a korábbi helyén nem a mostani felállításban volt, aminek tényét bizonyította a restaurálás során felfedezett több egyéb momentum is. 29 Alátámasztja mindezt a patika rendházi helyének eltérő méretezése, méginkább a nyugati irányra a rendházban merőle­ges, jelenlegi elhelyezésében evvel megegyező téglalap alaprajz hossztengelye, ezzel együtt a boltozatok ívei. Az itt közölt képek adnak ízelítőt arról, hogy a rendházi elhelyezésben a berendezés még impozánsabb lehetett. (2-8. képek) 458

Next

/
Oldalképek
Tartalom