Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Természettudomány - Novinszky László–Tóth György: A környezeti megvilágítás befolyása a vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff.) fénycsapdás gyűjtésére

az almamoly (Laspeyresia pomonella L.), SKUHRAVY és ZUMR (1981) pedig az apácalepke (Lymantria monacha L.) repülési aktivitásának kérdéseit vizsgálta a megvilágítás függvényében. A rovaroknak az a képessége, hogy érzékelik a polarizált fényt, sőt felhasználják azt térbeli tájékozódásukhoz is, FRISCH (1949) kísérletei óta közismert. Az éjjel repülő lepkékkel kapcsolatban a szerzők egy korábbi tanulmányukban (NOWINSZKY et al., 1979) igazolták a polarizált holdfény szerepét az orientációban. A szürkületi polarizációs jelenségek és a fénycsapdás fogás összefüggéseivel foglalkozó tanulmányt azonban az irodalomból nem ismerünk. 3. ANYAG 3.1. A környezeti megvilágításra és a polarizációs viszonyokra vonatkozó adatok Mindazokat a polarizációs viszonyokra és a környezeti megvilágításra vonatkozó adatokat, melyekre munkánk során szükségünk volt, az ELTE Gothard Obszervatórium mikrokomputerére írt programok segítségével, közvetlenül gépi úton nyertük. A holdfény nélküli (M-), a pozitív és negatív polarizációjú holdfényes (M + poz.. ill. M + neg.) órák megvilágításának értékeit olyan program számította, hogy külön-külön is rendelkezésünkre álltak a megvilágítás egyes összetevőinek értékei lux-ban, ill. annak logaritmusában kifejezve. Külön program számította ki a holdfény polarizált hányadának, zenitpolarizációnak „loglux" értékeit, valamint a Babinet pont zenittávolságának koszinuszát. 3.2. A fénycsapdás gyűjtési adatok Vizsgálatainkat a vetési bagolylepkére (Scotia segetum Schiff.) vonatkozóan végeztük a Kecskemét-Katonatelepen üzemelő frakcionáló fénycsapda 3 éves (1967-1969) gyűjtési adatainak felhasználásával. A csapda fényforrását 3 egymás fölé helyezett, egyenként 120-120 cm hosszúságú F33-as 40 W-os fénycső képezte. Mindhárom fénycsőhöz 4-4 keresztirányban elhelyezett terelőlamella csatlakozott. A csapda üvegváltó szerkezettel volt ellátva, amelyet egy vezérlőmű óránként működésbe hozott. A gyűjtési időszak során minden nap 19 órától hajnali 5 óráig, 10 órán keresztül történt gyűjtés, függetlenül az alkonyat és a napkelte időpontjától. A befogott anyag szintenként és óránként elkülönítve került identifikálásra. Tanulmányunkban az első és második nemzedékhez tartozó összes egyed adatát feldolgoztuk, a 3 évi gyűjtésből tehát 6 rajzás, 190 éjszaka 1900 megfigyelési óra és 5722 példány adata állt rendelkezésünkre. Nem kezeltük külön a különböző szinteken gyűjtött egyedek adatait, hanem a 3 szinten befogott példányok számával dolgoztunk. A feldolgozás során nem tettünk különbséget az első és a második nemzedékből származó lepkék között sem. Bár az egyes rajzásokat külön kezeltük, eredményeink ezek együttes értékeléséből származnak. 81