Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Művészettörténet - Zsámbéky Mónika: Beck Vince szombathelyi ötvösmester mentekötője

boglárokkal, ékkövekkel díszített mentekötőket. Néhány régi díszruhát őriz az Iparművészeti Múzeum, a XVII. századból Eszterházy Pál herceg dolmányát, gróf Bánffy Miklós gyermekmentéjét, a Nemzeti Múzeumban pedig gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár két öltözéke említésre méltó e korból. A XVII. században kölcsönhatás alakul ki a nemesi öltözet és a huszár egyenruha között, a magyar katonai díszruhát számos idegen hadsereg is átveszi, pl. Nagy Frigyes porosz katonái. I. Lipót 1790. évi pozsonyi koronázási ünnepségén felvonuló magyar nemesek szemkápráztató pompával jelentek meg, Decsy Sámuel szemtanú leírása szerint báró Orczy László mentekötője gyémántokkal és ékkövekkel volt kirakva

35

. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a férfidivat nem követi olyan gyorsan az európai módit, mint a női. A felvilágosodás, a polgárosodás szelleme azonban hamarosan kiűzi a régi ruhadarabokat, és az ing-zakó-pantalló elkezdi hódító útját. A polgárság az egyszerű, többnyire sötét öltözeteket részesíti előnyben, csak a nemzeti érzelmeket melegen ápoló hazafiak kardoskodnak a régi viselet mellett, amelynek egyes elemei átkerülnek a későbbi reprezentatív díszmagyar ruhákra. A múlt század eleji díszruhák kiemelkedő példája Osztroluczky Lajos országgyűlési követ öltözete, amelyet a Nemzeti Múzeum őriz. A mentekötők változatos, színpompás darabjait megtaláljuk már a XVII. századi Erdélyben. Ezekben az ékköves, zománcos, boglárokkal tagolt láncokban a virágos késő reneszánsz pompája cseng vissza.

36 A XVIII. század hatvanas éveiből gróf Barkoczy János képmásán, Angelika Kaufmann művén láthatunk díszes mentekötőt, amely szin-