Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)
Művészettörténet - B. Perjés Judit: Gótikus kehely Kőszegről
(legendenhafter Rosenwunder) gyakran szerepel az ábrázolásokon, mint Szent Erzsébet attribútuma 4 . Erzsébet 1231. november 19-én halt meg, IX. Gergely pápa azonban már 1235. május 27-én szentté avatta. A kelyhünkön látható ábrázoláson Szent Erzsébet bal kezében is nagy szirmú virágokkal teli ágat tart, amelyet mi ugyancsak rózsaágnak vélünk, hiszen a rózsa a Krisztus sebéből kiömlő vérnek és a szűziességnek is szimbóluma 5 . Nem feltűnő ez a Szent Erzsébet-ábrázolás a kőszegi kelyhen, hiszen Nyugat-Magyarországon - a Felvidékhez hasonlóan - eléggé elterjedt az Árpád-házi magyar királylány kultusza. A Szent Jakab tiszteletére szentelt régi plébániatemplom XV. századi freskóján, a Palástos Madonna mellett Szent Erzsébet rózsás alakja is látható, sőt a kórházi kápolna titulusa is Szent Erzsébet 6 . Szombathelyen a Szent Erzsébet plébániát Széchenyi György csak 1665-ben szentelte fel ugyan, a városon kívül fekvő ferences templom és kolostor azonban már 1360-ban Szent Erzsébet tiszteletére volt szentelve 7 . A körmendi plébániatemplom a XV. században épült, és Szent Erzsébet patricíniumát is már 1489-ben említik, noha újra csak 1731-ben kapta vissza titulusát. 8 Bár a jelenlegi győrvári Szent Erzsébet templomot a Festeticsek csak 1782-ben építtették, 9 feltehető, hogy XIV-XV. századi előzmények felhasználásával épült újjá az egyház. A kelyhet készíttető donátor nyilván tudatosan kérte Szent Erzsébet alakjának a feltüntetését. Feltevésünket azzal támasztjuk alá, hogy a szombathelyi Szent Erzsébet titulusú templom is a ferenceseké volt, Erzsébet pedig rendkívül vonzódott a ferences rendhez, ő maga is be akart lépni Szent Ferenc apácái közé. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy Kőszeg legkorábbi egyházát már a XIII. században (!) a ferencesek bírták 10 , akkor érthetővé válik mind a kelyhen ábrázolása, mind a híres kőszegi ún. Szent Erszébet-casulán, amelyet jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek 11 . A mondatszalagon a következő felirat olvasható: (her + volfgang haiden) (hat + lassen + machn) (disen + kölich + do) (man + hat + czelt) (+1+4 + 8 + 6 + ) 12 . A felirat kiegészítve és átírva így hangzik: Herr Wolfgang Haiden hat lassen machen diesen Kelch + Domini man hat zehlt 1486, azaz: „Ezt a kelyhet Haiden Wolfgang úr készíttette az Úr 1486. esztendejében. A minuscularis ún. barátírással kivésett betűk szabályosak, gyakorlott mester kezére mutatnak. A kőszegi kelyhet különösen értékessé teszi az, hogy évszámos. Tudjuk a készíttető nevét, sőt van egy adatunk magára a donátor családjára is. Haiden Vencel özvegye, Ágnes asszony 1484. augusztus 24-én kelt végrendelete 13 , ha többet nem is, annyit mindenesetre elárul, hogy a Haiden család a XV. század második felében Sopronban és Kőszegen élt. Kőszeg ekkoriban ismét királyi város, mégpedig Mátyásé nemcsak a város, hanem a vár is. 1392-től 1446-ig Kőszeg földesúri joghatóság alatt állt, noha kiváltságait megtarthatta. 1446-tól III. Frigyes császár szerezte meg Kőszeget, és Mátyás király csak 1482-ben tudta visszafoglalni. Nem lehet véletlen, hogy éppen erre az időszakra esik mind a vár építése, mind a plébániatemplom bőkezű megajándékozása. A másik kehely nodusának magassága 68 mm, átmérője 63 mm. A hatszögletű kápolnás nodus öntött, alul-felül 12,5 mm széles, rovátkolt peremes szegéllyel kereteit gyűrűs tag kapcsolja a szárhoz, illetőleg a kosárhoz. A kosárral egybeépített 15 mm átmérőjű, 76 mm hosszú hengeres tagra húzták rá a nodust, majd a 21 mm hosszú, 5 mm átmérőjű csavarral rögzítették a szár, menetes lyukkal ellátott zárólapjához. A gótikus ikerablakokat utánzó, szamárhát-íves fülkés nodus fiálés, a fülkékben azonban nincsenek szobrok. A szárhoz hasonlóan a kosár is finoman vésett levélmintákkal díszített, a 25 mm magas pártát liliom-motívumokból képezték ki. A liliom nemcsak a tisztaság és az ártatlanság, hanem az isteni kegyesség szimbóluma is 14 . 511
