Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Gyógyszerésztörténet - Szőcsényi Julianna: A gyógyszertárvizsgálatok fejlődése

rangú szakembereknek (nagyobb gyakorlattal és alapos kémiai tudással rendelkező gyógyszerészeknek) lehet feladata". 34 Ezt a haladó és elsősorban a köz érdekét szolgáló intézkedést azonban a Tanácsköz­társaság bukása után eltörölték, és csak több mint három évtized után vezették újra. be. 35 A század elején megjelent III. Gyógyszerkönyv (1910) már több olyan hosszadalmas és alapos laboratóriumi tudást kívánó tartalmi meghatározást tett hivatalossá, amelyet a vizsgáló főorvos a helyszínen már nem végezhetett el. A világháború és a húszas évek nehézségei után az 1934-ben megjelenő IV. Gyógy­szerkönyv újra és kifejezetten előírta a galenusi gyógyszerek házi előállítását. Az elszapo­rodott gyógyszervegyészeti gyárak, és a nagykereskedők viszont igen olcsón hozták forgalomba a különböző neo-galenikumokat. Ezek a körülmények új és még fokozot­tabb gyógyszerellenőrzést tettek szükségessé. Ennek az új ellenőrzési módszernek beveze­tése az 1927-ben megnyílt Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályának vezető­je, Schulek Elemér egyetemi magántanár, Winkler Lajos professzor egykori tanársegéde nevéhez fűződik. Lényeges változást hozott azután a hatósági tisztiorvosi szolgálat 1936. IX. te. alapján végrehajtott államosítása. 36 1936-tól a tisztifőorvosok - részben szaktekintélyük megvédése érdekében - az Országos Közegészségügyi Intézettől gyógyszer szakértő kiküldését kérhették a gyógy­szertárak vizsgálatához. A tisztiorvosoknak már korábban is volt lehetőségük, hogy gyógyszermintákat küldjenek be vizsgálatra a Belügyminisztériumba. Az Országos Közegészségügyi Intézet célkitűzéseinek megismerésével egyre többen vették igénybe az Intézet közreműködését, ami a beküldött minták számának emelkedésében is megmutatkozott. A kémiai osztály - Schulek professzor vezetésével - ezekben az években már rendszeresen végezte a gyógyszerkülönlegességek és az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) által vett gyógyszerminták vizsgálatát. Schulek professzor elgondolása az volt, hogy az osztály gyógyszerésztagjai (vala­mennyien gyógyszerészdoktorok), mint kinevezett állami gyógyszerügyi felügyelők jár­nák be évente - a tisztifőorvosokkal együtt - az ország gyógyszertárait és végeznék a vizsgálat gyógyszerészi felkészültséget és a laboratóriumi vizsgálatokban teljes jártassá­got kívánó munkáját. Schulek dr. Zboray Bertalant, az OKI adjunktusát bízta meg az új rendszer beveze­tésével, minthogy ehhez megfelelő tudományos felkészültség mellett jó fellépésre és fejlett diplomáciai érzékre is szükség volt. Nagy szerepe volt a gyógyszertárvizsgálati rendtartás kialakításában is. 7 Elsőként kidolgozott egy kis hordozható laboratóriumi felszerelést a gyógyszerek helyszíni analitikai vizsgálatára, mellyel 1936 nyarán megkezdték a kiszállá­sokat. A vizsgálat - a korábbi rendelkezések figyelembevételével - mindenre kiterjedt: kezdve a gyógyszertári helyiségek elhelyezésétől, a gyógyszervizsgálatokon keresztül egészen a vezetendő könyvekig. A gyógyszertárak berendezése és felszerelése tárgyában kiadott 260520-1934. B. M. számú rendelet akkoriban pontosan előírt változásokat fektetett le az új IV. Gyógyszerkönyvvel kapcsolatban, de a végrehajtásra 1939. decem­ber 31-ig haladékot adott. Ezek figyelembevételével a vizsgálatok során a méltányosság álláspontjára helyezkedve és minden esetet külön is elbírálva arra törekedtek, hogy a gyógyszerész maga jelölje meg a hiányok pótlásának sorrendjét, és azt a határidőt, ameddig a pótlásokat a terminuson belül - anyagi helyzetének megfelelőleg - módjában lesz lebonyolítani. Az 1940. évi VI. te. kodifikálta és az egész országra kiterjesztette az új gyógyszerel­lenőrzési rendszert. A gyógyszertárak vizsgálatára nézve újra intézkedett: a főorvosok 496

Next

/
Oldalképek
Tartalom