Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Gyógyszerésztörténet - Szemkeő Endre: A gyógyszerészi gréniumok

SAVARIA 15. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1981 A GYÓGYSZERÉSZI GRÉMIUMOK Szemkeő Endre A gyógyszerészet történetének kutatói közül számosan igyekeztek megfejteni azt a kérdést, hogy vajon ennek az évezredes szakmának miért nem alakultak ki a középkorban olyan bajtársi, baráti vagy érdekvédelmi testületei Magyarországon mint a kereskedőknek, ötvösöknek, pékeknek, kovácsoknak, borbély-sebészeknek s a többi foglalkozásnak. (Ernyey, Baradlay, Bársony, Halmai, Gortvai stb.) A választ mindannyiuk kutatásai alapján úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a gyógyszerészet is azok közé a szabadfoglalkozások közé tartozott, mint a tanítók, orvosok, amelyek kiemelt helyet foglaltak el a szakmák között. Ezekkel együtt mindig élvezte a hatóságok figyelmét és irányító, rendelkező befolyását. Másik oka, hogy a középkorban és még az újkor kezdetén is igen csekély a gyógyszertárak száma, nem csak lokálisan, de országosan is. Magyarországon a XVIII-XIX. század fordulója az az időszak, amikor a gazdasági fejlődés ugrásszerű lett a Mária Terézia és II. József uralkodása alatt gyakorolt merkantilista politika következtében. Ez a fejlődés kedvezően hatott a társadalmi kérdésekre, köztük az egészségügyre is. Erre az időszakra a gyógyszertárak és a gyógyszerészek száma is megnövekszik; ebből az időszakból már vannak nyomai a gyógyszerészek szervezkedésének is, amelyeknek célja helyi vagy regionális testületbe való tömörülés. E változások annak a ténynek köszönhetők, hogy a megnövekedett igények hatására bekövetkezett az egészségügy mennyiségi és minőségi gyarapodása. Több orvos, sebész, gyógyszerész dolgozott, szaporodtak a kórházak, a gyógyszertárak. Az egyetemi képzés megindulása most éreztette hatását, az egészségügy nagyobb állami gondoskodást élvezett. Magyarországon a gyógyszerészek szervezkedése egy testületbe, ún. grémiumba a 18. században kezdődött. Már ettől az időtől kezdődően élt az igény, hogy az a szervezet - a céhekkel ellentétben - ne csak helyi, ill. territoriális, hanem az egész szakmát országosan összefogó testület legyen. E célt azonban a kiegyezésig nem sikerült elérni. A grémium olyan testület, amely egy szakma (jelen esetben a gyógyszerészet) gazdasági érdekeit védelmezi, de nem határozza meg olyan szorosan a tagok kötelmeit, mint a céhek. Az összehasonlítás érdekében szólni kell a magyarországi céhes szervezkedés történetéről. A céhes szervezkedés Magyarországon - elsősorban a bevándorló német iparosok hatására - a XIV. század derekától indult meg erőteljesen, amely szinte valamennyi gyakorolt foglalkozást felölelt. A legkorábbi céhek már az Árpád-házi uralkodók alatt jelentek meg. Az azonos társadalmi állásúak baráti vagy bajtársi együttese valamilyen közös cél érdekében jött létre. Ilyen cél volt a város vagy vár azonos pontjának védelme, tűzoltás, de szerveztek közös összejöveteleket és közös szórakozásokat is. Egyházi és egyéb ünnepek szertartásai során állandó gyülekezési helyet használtak. Ezek a közös 481