Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)
Helytörténet - Zsiga Tibor: A nyugat-magyarországi fegyveres felkelés és Vas megye 1921
sulásait felszámolják. A Vas megyei területeken északról dél felé haladva 08 órakor a következő osztagok kezdték meg tevékenységüket : Léka felé Kajába Jenő őrnagy vezetésével az s /s századból szervezett 75 fő, melyet hat lovassal erősítettek meg. Pornóapáti irányába Baur ezredes, zászlóaljparancsnok vezetésével az 5/II. zászlóaljból 100 fő és gépjármű. A Németújvár-Pinkamindszert vasútvonaltól északra eső területekre Angyal Nándor százados vezetésével 70 fő. Németújvár irányába Tirul Rezső százados vezetésével a 6/II. zászlóaljból szervezett osztag. Az osztagok beportyázták a számukra előírt területeket, de eredménnyel nem jártak. Az eredménytelenség fő oka volt, hogy a felkelők ekkor már birtokolták Vas megye azon területeit, amelyek az „A" vonaltól nyugatra estek. Itt helyezkedtek el főerőikkel. A portyázó osztagoknak pedig az antant tiltása szerint tilos volt átlépni az „A" vonalat nyugatra. A katonai portya és fellépés visszafogottabbá tette a lakosság egyre nagyobb mérvű felbuzdulásait, támogatásait. 25 Azonban később a felkelés sikerei, propagandatevékenysége jobban hatott a környező lakosságra, mint a hivatalos szervek ellenintézkedései, korlátozásai. Ezen a napon Felsőcsatár, Alsócsatár, Narda, Csém községekből mintegy 200 fő jelentkezett a Nagyszentmihályon tartózkodó I. Országos Csendőrtartalék zászlóaljnál fegyverért. A megbízott parancsnok nem adott fegyvert, hanem Sigray kormánybiztoshoz utasította őket. Felsőőrön ugyancsak 120 fő jelentkezett a felkelő parancsnokságon felkelőnek. 26 Ennek a napnak a krónikájához tartozik egy olyan esemény is, amelynek diplomáciai visszhangja is lett. Amikor a kormány, illetve a kormánybiztos augusztus 28-án megállást rendelt el az „A" vonalon, a közbiztonsági szervek mellett a közigazgatás is utasítást kapott működési tevékenységének visszaállítására. Ennek értelmében Illés Endre sárvári származású pusztaszentmihályi jegyző is visszament hivatalába. Működését azzal kezdte, hogy kidoboltatta a faluban: a lakosság mindent dugjon el, mert jön a magyar katonaság. Augusztus 31-én Nagyszentmihályról csendőrök mentek ki Illés Endréért, hogy izgató magatartása miatt a csendőrségre bekísérjék. Az eseményekről kiadott későbbi közlemény szerint kísérés közben szökni próbált. A riasztó lövésekre nem állt meg, ezért a csendőrjárőr lelőtte. Amikor az eseményt nyilvánosságra hozták, a hivatalos verzióval ellentétes hírek is lábra kaptak Illés halálának körülményeivel kapcsolatban. Az önkényesnek látszó esemény miatt külügyminiszterünknél felszólalt Hohler angol követ. Értesülése szerint Illés jegyző nem akart megszökni bekísérés közben, mert a lövések elölről érték. A honvédelmi minisztérium utasította a katonai ügyészt és a hadbírót az esemény kivizsgálására. A kivizsgálás után két egymásnak ellentmondó halottszemle-jegyzőkönyvet terjesztettek fel. Az egyik szerint három lövés érte hátulról. A második szerint, amelyet az esemény után két nappal Dr. Engel Sándor és Dr. Ungar Sándor körzeti orvosok állítottak ki, a lövések elölről érték. Három lövés volt, és az arca össze volt verve Illés Endrének. Nem ismeretes, hogy a külügyminiszter milyen tájékoztatást adott az angol követnek. 27 Az események megítéléséhez még azt is figyelembe kell venni, hogy a cselekmény végrehajtói az akkor már csendőrtartalék zászlóaljának nevezett Prónay különítményesek voltak, akik a rögtönítélkezésekben, súlyos megtorlásokban nem ismertek határt. A felkelők központjává Felsőőr vált. Itt nagyobb számú felkelő tartózkodott. Nem mindenki fogadta őket barátként. Akinek volt valami félnivalója, vagy az ellenpropagandának hitt, gyorsan elhagyta az általuk ellenőrzött területet. így Felsőőrből Ausztriába szökött Gessel Károly, Unger Károly, Kerner József elemi iskolai tanár, Vasvörösvárról pedig Dirnbeck nevezetű tanító. 28 Szeptember 2. (péntek) Az előzetes jelentések és a befejezés is azt bizonyította, hogy a 48 órás magyar 426
