Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - Bariska István: A kőszegi evangélikus templom

több mint 10 600 ft-os adományjegyzése biztosíthatta, nem beszélve a sok-sok gratis mestermunkáról vagy azok pénzbeli megváltásáról.

14 A gyülekezet lelkesedése azonban nem ismert akadályokat. Pedig éppen eleget emelt a megvalósítás elé Kőszeg városa, az egyházmegye, sőt a helytartótanács maga is. A türelmi pátenst 1781 karácsonyán némileg megkésve hirdethette ki a kőszegi szenátus is, de csak 1783. május 25-én érkezett meg a végleges engedély Pozsonyból sok-sok sürgető deputáció és kérelem után. Ekkorra már megtörtént a gyülekezet birtokba iktatása is a vásárolt telkekbe, amelyre viszont Szily János szombathelyi püspök szándékozott óvást emelni. Nem egészen egy héttel ez engedély vétele után, 1783. május 31-én azonban Lada Ferenc kőszegi főbíró és két tanácsnok jelenlétében kijelölték az építendő templom helyét, másnap, június 1-én pedig száz esztendő múltán először ismét nyilvános istentiszteletet tartottak Kőszegen az ideiglenesen átalakított Fügh-féle pajtában. Nem egészen négy héttel később, június 25-én ünnepélyesen elhelyezték az új templom alapkövét. Ez utóbbi két eseményen az igehirdetést és az ünnepi szónoklatot Asbóth Gottfried János tartotta. Mint egyháztörténeti emléket jelentették meg mindkét beszédet nyomtatásban is.

15 3. A KŐSZEGI EVANGÉLIKUS TEMPLOM LEÍRÁSA Az új kőszegi evangélikus templom építésére, a hely cölöpkijelölésétől az imaház felszenteléséig, 1783. november 30-ig pontosan fél esztendő telt el. De Advent első vasárnapján mégiscsak állt a 27 x 17 méteres, 8,5 m párkánymagasságú épület.

16 A kőszegi templomról tudni kell, hogy hazánk egyik evangélikus temploma, amely a türelmi rendelet szinte szó szerinti értelmezésében épült és ma is őrzi eredeti formáját. II. József pátense ugyanis olyképpen tett engedményt s szabott egyben határt a protestánsok egyházépítésének, hogy a templomnak tornya, harangja és nyílt utcáról egyenes bejárata ne legyen. A toronyépítésre ugyan 1786-tól, a nyílt utcai bejáratra 1788-tól már mód nyílt, de a gyülekezet már nem változtatott az eredeti képen.

17 A sors különös véletlene, hogy a sorrendben harmadik kőszegi evangélikus templom emelésekor pedig csak a harangtorony készült el 1930-ban a telek délkeleti sarkában, a templomtól jó negyven méterre, mintha a toleranciapátens toronytiltásának felkiáltójelévé vált volna. A campanilének becézett tornyot persze a legújabb templomhoz szánták, amelynek felépítését először az 1914-es hadikölcsönigénylés, majd az 1929-es világgazdasági válság tette reménytelenné. Ezzel persze az akkor lebontásra ítélt toleranciatemplom is megmenekült.

18 Az 1783-ban elkészült templom Kőszeg egykori északi külvárosában, az ún. Sziget városrészben épült olyan területen, amely az építkezést megelőző századokban természetesen elmocsarasított sávként védte a belvárost. így a laza talajon az alapkő letétele előtt hosszú hetekig tartott a telek feltöltése, építkezésre történő alkalmassá tétele. Az egykor be nem épített telek a mai Gyöngyös utca, Árpád tér, Fürst Sándor utca, Zrínyi Miklós utca és a Várkör által határolt negyed belsősége volt, amelyen a kész templom hossztengelyével nyugat-kelet irányban áll. Arányos, szép és egyszerűen áttekinthető szerkezetű épület, amelyhez keletről csatlakozik a sekrestye, nyugati, rövid oldalán található a főbejárat, míg az északi és déli hosszoldalon l-l szép, timpanonos bejáraton lehet a templomba lépni. A zárt udvarra észak és dél felől lehet belépni. Északról az 1843-ban épült, mai konventház előcsarnokká szélesedő, boltozatos kapualján át, délről pedig az 1969-ben lebontott, régi konventház helyére épített kollégiumi átjárón keresztül. A belépőt mindenekelőtt az lepi meg, hogy a templom hossztengelyével keresztirányban helyezkedik el a telken belül. Maga az épület aránylag magas s a végeken csapott nyeregtetővel rendel382