Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - †Szövényi István: Kőszegi asztalosmesterek a céh alapításától annak megszűnéséig (1634–1872)

17. HARTMANN RAIMUND Származásáról nem tudunk. Mint asztaloslegény lett városi polgár 1661. márc. 29-én. Ezt megelőzően 1660 júliusában házasságot kötött Rechnitz Annával, aki 2 év múlva 25 éves korában meghalt. Házasságkötésekor az anyakönyvi bejegyzés : „Ein Paar Hurenvolk". Bizonyára személyét ért sértés miatt emelt panaszt Lenthetagerné ellen, s a tanács azzal kelt védelmére, „hogy a' Tislér Czéh tartozzék tisztességhét megh adny és mint Czéhbély Tar sokkal vele társalkodny, holot e' tevők nem lennének, és eziránt panasz lévén reájok, az suplicansnak (kérelmezőnek) satisfactioja (elégtétele) leszen a' Magistratusiul."

10 Halálának évét nem ismerjük. 18. HÉRITS MÁTYÁS Életrajzi adatai hiányosak. Polgárjogot szerzett 1672. ápr. 5-én. Erzsébettel kötött házasságukból 1677-1687 között 3 gyermek született. Bizonyára ő az az „Eöregh Tislér Mátyás", akinek kérésére a tanács figyelmezteti az asztaloscéht, hogy legényét hagyják nála, de ha az máshová akar menni, adjanak neki más segítséget.

11 E feljegyzés szerint magas kort ért el. 19. SCHWARCZ II. JÁNOS Mint első szülött örökölte apja nevét és műhelyét. 1640-1650 között született, polgárjogot nyert 1673. aug. 31-én. 1697-ben a jezsuita prefektus feljelentette a tanácson, hogy „két deákot artatlanyul megh vert,...kivannya hogy az a' Tischler az Parochiale Templumban egy oltárt, és az Cathedral csinalya."

12 Amint kiderült, Schwarcz János a diákokat almalopáson érte a kertjében. Első feleségétől, Katalintól származó János nevű fia bizonyára apja műhelyét vezette tovább, bár neve a polgárok lajstromában nem szerepel. Második házasságából, Wutzer Rozinától született Kristóf nevű fia fontos szerepet tölt be a céh életében. 20. SCHWARCZ KRISTÓF Az asztalos-dinasztiát alapító Schwarcz János és Magdolna fia. János nevű bátyjánál vándorlásai közben magasabb szakmai képesítést szerzett, és hazatérvén mint tislér és orgonakészítő 1685. jan. 15-én városi polgár lett. Ugyanez év augusztusában házasságot kötött Friedl Magdolnával. Katalin nevű gyermekük mint infans 1 hónapot élt. Első feleségének halála után újból nősült, második feleségétől, Pichler Borbálától 1708-ban János nevű fia született. A Schwarcz-műhely orgonái közül ma már minden kétséget kizáróan csak egy működik helyben a Kálvária templomban. Innen származott a hasonlóság alapján néhány közeli helység, Csömöte, Selegd, Ruszt templomának orgonája is. Sajnos, a műhely működéséről, életéről egyéb adatunk nem maradt. Feltételezhető, hogy a mester elköltözött Kőszegről, és rokonságban lévén a grazi orgonaépítő családdal, talán ott telepedett le és ott is halt meg. 21. BAK JÁNOS Lehetséges, hogy leszármazottja Bak János vaskereskedőnek, aki 1587. jan. 9-én nyert polgárjogot. Születési éve ismeretlen. Városi polgár lett 1685. febr. 17-én. Sem házasságkötéséről, sem haláláról nem maradt feljegyzés. 362