Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Néprajz - Nagy Zoltán: Délnyugat-Dunántúl fazekassága. Állandó kiállítás a szentgotthárdi Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeumban

JEGYZETEK 1. Kerecsényi Edit: Adatok Nagykanizsa településtörténetéhez a „polgárok lajstroma" (1745-1826) alapján - 122. p. 2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, Bp. 1894. II. 75. p. Közli még: Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas. Ethn. 1960. (318-324) 3. Érdekes, hogy statisztikai forrásaink: Metlekovics Sándor sz: „A magyar háziipar törzskönyve" Bp. 1896. (az összefoglaló munkában Vas-Zala megyei adatokat nem közöl). A soproni kereskedelmi és iparkamarának 1876. évi statisztikai jelentése II. rész 1. füzet (Vas-Zala m.) csak iparengedéllyel működő fazekasokat közöl, azokat is csekély számban. A magyar iparosok és kereskedők cím és lakcímjegyzéke 1892, illetve az 1900-as országos népszámlálás adataival is hasonlóképpen járunk. Kerecsényi Edit adatközlőitől nyert információ szerint azért nem kerültek be a központi statisztikákba, mert mázt nélkülöző munkájuk révén nem voltak kötelesek iparengedélyt váltani. (Kerecsényi Edit szíves szóbeli közlése.) Erre hivatkozik Kresz Mária is. (A magyarországi fazekasság. Kandidátusi értekezés, Bp. 1977. MTAK kézirattára D-7454 I. 91. p.) 4. Kós Károly: Züricvölgyi gerencsérség. Dunántúli Szemle, 1944. (118-131, 208-218) - 118. p. „Az emlékezet szerint az 1880-as években Veleméren még 87 fazekas volt, de még a vele szomszédos Szentgyörgy völgyön is volt 2 ... 1914 előtt Kisszerdahelyen még 12, Magyarszombatfán 32, Gödörházán 22, s Veleméren is kb. 22 fazekasmester dolgozott, ami ugyanannyi családot jelentett. A Kisszerdahellyel szomszédos Alsójánosfán is volt kb. 7. Ezenkívül voltak az inasok ... Mindenesetre a 4 falunak összesen kb. 1000 lakosához (!) viszonyítva ez a 43 fazekas is igen nagy szám (ti. 1944-ben Kisszerdahelyen 1, Magyarszombatfán 21, Gödörházán 10, Veleméren 11 fazekas dolgozott)... amikor például a szintén Vas megyei Jakon ma (1944) csak 8 található." 5. Az ásatások eddig csak városi területen folytak, így a bennünket érintő területről a belőlük alkotható kép nem kielégítő. A régészeti anyag teljes áttekintése további vizsgálódásaink tárgyát képezik. 6. Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása Bp. 1943. 162-167, 175-178, 181-183, 186-207. p. 7. Czugh Dezső: Magyarszombatfa és környéke fazekasságáról. Adattári Értesítő, 1954. 119-130. - Magyarszombatfa és környéke fazekassága. Népünk Hagyományaiból, Bp. 1955. 45-54. - Faluzó és vásározó fazekasok Magyarszombatfán és környékén Néprajzi Közlemények 1959. IV. 1-2. 136-146. - Fazekasműhelyektől a magyarszombatfai kerámiagyárig Vasi Szemle 1959. II. 12-29. - Gerencsérszekerek nyomában Somogyban, Zalában Göcseji Helikon 1972. 4. sz. 127-147. 8. Kresz Mária: i. m. kívül - Magyar népi cserépedények a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő, 1961. 141-170. - A népi cserépedények szakterminológiája. Néprajzi Értesítő 1965. 87-131. - Cserépedényformák a Néprajzi Múzeum kerámiagyűjteményében. Népművészeti Akadémia 1976. I. 154-176. - A Dunántúl fazekassága. Népművészeti Akadémia 1977. II. 143-155. - Virág és népművészet, Bp. 1976. 29. o. - A dél-dunántúli kerámia helye a magyar és az európai kerámiaművességben. Baranyai Művelődés, 1972. 4. sz. 39-60. p. 9. Kresz Mária: A magyarországi fazekasság,"i. m. 42. p. „1971-ben lehetőség nyílt arra, hogy a legkülönfélébb dokumentálási módszerekkel örökítsük meg az oly fontos fazekaskereskedelem problémáját. Említettem, hogy ... 1944-ben Kós Károly írta meg a Vas megyei Velemér környékének archaikus gerencsér mesterségét, hogy magunk is gyűjtöttünk ott a helyi mesterek közreműködésével, 1970-ben pedig filmben tudtuk megörökíteni a ,/aluzásra" induló lovasszekér felrakását cserépedényekkel a „Magyar fazekasok" с filmben, rendezője Moldován 345