Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai

1315-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templomban a Tevely-család kriptája található, 1838-ban viszont az egykori Farkas-család tulajdonaként említik a kriptát. Ez a látszólagos ellentmondás nem a vizitátor tájékozatlanságának eredménye, hanem annak tulajdonítható, hogy közvetlenül 1815 előtt, 1813ban temették a Farkas-család kriptájába Tevely Imre földesurat.

2 Az 1823-as nagyobbítás és az ennek megfelelő berendezés munkálatai évekig eltartottak. A hiányzó padok beszerzésére Göndöcs Ferenc uraság adott 42,— forintot 1829ben. A jelenlegi templombelső 1880 körül alakulhatott ki. Ekkor került a déli kápolna Angyali üdvözletet ábrázoló oltárképe és oltár helyére a lourdes-i Mária oltár, s az északi szárnyépületbe pedig a Jézus Szíve oltár. Ez utóbbi valószínűleg az 1823-ban épült északi szárnyrész végében állhatott, mert olyan bemélyedés őrzi emlékét, mint a Jézus Szíve oltár jelenlegi helye. Ezenkívül menzája és tabernákuma a XIX. század első felének formai reminiszoenciádt őrzi. A lourdesi oltárokat általában csak a XIX. század második felében kezdték felállítani országszerte. Az eddigiekből is kiderül, hogy a déli kápolna kriptáját — függetlenül a későbbi temetkezésektől — a Farkas-család építette. 1758-ban csak Farkas Gábor fekszik itt. Tehát az emlékkápolna építése Farkas Gábor nevéhez fűződik, aki — ha Nagy Iván adatainak hihetünk —,

3 1756-ban élt és Nógrád megye főjegyzőjeként említik. Ezért a déli oldalkápolna építtetésének és benne a mellékoltár felállításának idejét 1756—58 közé kell tennünk. Ebben az időben, sőt már évtizedekkel korábban az Esterházyak a község patrónusai és az alsópatyi (Rábapaty) kastély tulajdonosai.

4 így a mellékoltár antependiumát csak ők adományozhatták a felsőpaityi templomnak. Hasonlóképpen tőlük származhat a főoltár antependiuma is, melyet az 1758-as Batthyány-féle egyházlátogatási jegyzőkönyv említ. Az Esterházy-féle antependium sorsa szorosan összefügg a mellékoltár állapotával. 1838-^ban még áll a déli kápolna Angyali üdvözlet oltára. Ma már nem található belőle egyetlen darab sem. Feltehetően nem az északi szárny kiépítésével rendezték át a templom mellékoltárait, hanem csak a XIX. század második felében. Erre nemcsak szóbeli hagyományok utalnak, hanem a lourdes-i Máriaoltár felállítása is. A XVII. századi faoltár annyira elpusztulhatott, hogy egykori kellékeinek megóvása és további felhasználása célszerűtlennek látszott. Sorsáról egyetlen érdemleges adatot sem sikerült a helybeli plébánostól megtudnunk. Az oltár lebontásakor kerülhetett el a plébániáról az antependium is, mely az oltár menzájának méreteihez igazodott. Ha megfelel a valóságnak a plébános közlése, miszerint az oltárok elhelyezésére a múlt század 80^as éveiben kerülhetett sor, az antependiiuannak Felsőpatyról történő elkerülését is ezekre az évekre, vagy évtizedekre kell tennünk. Az 1758-as Batthyány-féle lanonica Visitaitio antependiumra vonatkozó adatai az alsópatyi i(Rábapaty) kastélyra terelik a figyelmet, ahonnan az anitependiumiot a (templom részére adományozták. Alsópaty, vagy Farkas-Paty — mint ez a helységnévből is kitűnik — a Farkaspatyi Farkasok birtoka volt. Rajtuk kívül birtokosok még Alsópatyon a Megyeryek, Nádasdyak, Czakók és a Kisfaludyak is. 1557^ben Farkas Mihály és György Újfalu aliter Kisharaszti birtokáért pereskedik Meggyes Istvánnal, Anna nevű feleségével és Farkas Jánossal.

8 1565-ben patyi (de Paty) Farkas András kap adományt Iklandi Bernát és Dorottya nevű feleségének patyi birtokrészeire.

6 1568-ban Farkas Boldizsárnak Középpatyon vannak birtokai.

7 1580-ban Farkas Tóbiás Nemespaty birtokosa.

8 1586-ban Farkas Boldizsárné birtokolja Alsópatyot. Farkas Boldizsárné Nádasdy Zsófia, Nádasdy Kristóf leánya volt.

9 Farkas Ambrusnaik viszont csak Ilona nevű leányáról olvashatunk forrásainkban.

10 309