Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai

Ily módon a Patyon birtokos Farkas-család és a Nádasdyak grófi ága szoros kap­csolatban állt egymással. Farkas Boldizsámé Nádasdy Zsófia annak a Nádasdy Kristófnak volt a leánya, aki a XVI. század második felében a kőszegi várat és az uradalmat birtokolta. Nádasdy Kristóf özvegye devecseri Choron Margát Bécs­ben 1586. jún. 11-én II. Mátyásnak elzálogosította Kőszeget és tartozékait. Cho­ron Margit a Kőszegre és tartozékaira felvett zálogpénzt a legidősebb fiúra, Ná­dasdy Tamásra hagyta, aki azonban azt elköltötte. Nádasdy Tamás öccse gróf Nádasdy László a Vas megyei Szécsémben 1626. március 5-én kelt végrendeletá­ben bevallja, hogy nincs pénze. Volt ugyan, „az küszeghy pénz", de ezt bátyja, Nádasdy Tamás elköltötte. 11 Az elzálogosítás ellenére 1605-ben is Nádasdy Ta­más Kőszeg főkapitánya, a vár és az uradalom birtokosa. Nádasdy Tamás borán Bocskaihoz pártolt, részese volt a vár és a város Bocskainak történő átadásának. Ezért 1605. június végén, július elején a német csapatok közeledésére, valamnnt Kollomich fenyegetései miatt, anyjával és két zászlóalj katonájával Sümegire me­nekült. 12 Kőszeg vára és uradalma 1616nig kincstári tulajdon. Ekkor, május 31­én II. Ferdinánd Prágában kiadott insciriptios levele szerint a várat minden 'tar­tozékaival Rimaszéchi Széchy Tamásnak adja használatra 246 253 Ft-ért. A Széchy-család, majd Széchy Mária révén rövid ideig a hadadi Wesselényieké Kő­szeg vára és uradalma. A Széchyek csak 1693-ban cserélik el Kőszeget és tarto­zékait Esterházy Pállal. 13 A Nádasdyak továbbra is megmaradnak Alsópatyon, ahol rajtuk kívül birtokos még a Farkas-család, később az Eszterházyak fiata­labb cseszneki ága szerzi meg a kastélyt és az uradalmat. 1748. okt. 13-án a Far­kasok két ága közötti birtokperben felvett jegyzőkönyv szerint 14 Fazokas Péter 99 éves tanú név szerint felsorolja a Farkasok egykori jobbágy- és zsellérhelyeit, házait és földjeit. „Mind ezeket pedigh a Fátens onnéd (!) tudgya, mivel iffju korában néhai Méltóságos Gróff Eszterházy Miihál Uramat, azután pediglen Esz­terházy Dániel uramat eö Nghokat Lovász képpen Alsó Pattyban maid Tizen hat Esztendeig Szolgálván..." Eszterházy Mihály 1686-iban halt meg, Dániel pedig 1716-ban. Eszerint Mihály személyében már 1686чЬап az Esterházyak cseszneki ága birtokolja Alsópatyot. Az Eszterházy Dánielt követő László személyében ép­pen az említett évtizedekben az idősebb cseszneki ágat a fiatalabb váltja fel a falu és a birtok tulajdonlásában. Eredetileg Eszterházy Dániel volt Alsópaty bir­tokosa, aki felesége, Ruimy Judit révén vált más Vas megyei falunak, köztük Al­sópaty birtokosává, Esterházy Dániel, Eszterházy Benedek és Bessenyei Ilona fiának Eszterházy Ferencnek (Illésházy Zzófia férje) a tizenegyedik fia. ö volt Alsópaty első ismert, Eszterházy^ágbeli birtokosa, mint ezt a saját birtokairól 1642—45 közlött készült feljegyzéseinek homlokfelirata tanúsítja. Ebből tudjuk, hogy a Vas megyei Alsópatyon kívül a Győr megyei Tétényiben is voltak birto­kai, Sopronban és Szombathelyen pedig házakkal rendelkezett. 15 Alsópatyot másképpen Farkaspatynak is nevezték az ottani birtokosakról, Felsőpaty neve ezekben és főleg a korábbi időben (XVI. században:) Károly-Paty volt. 16 A falu a Károlyiaké volt, ahogyan Alsópaty a Farkas-családé. A XVII. század végén, a XVIII. században már Felsőpaty is az Eszterházyaké. Ez is mutatja, hogy az Eszterházyak tudatos házassági kapcsolataikkal is igyekeztek növelni birtokai­kat. Felsőpaty megszerzése Dániel öccsének, Pálnak a nevéhez fűződik, (szül. 1587. II. 1.) akinek első felesége Forgács László özvegye, Károlyi Zsuzsa volt, majd az ő 1621 körül bekövetkezett halála után Viczay Sándor és Hagymássy Orsolya leányát, Évát vette feleségüü: 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom