Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Gyógyszerésztörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI–XVIII. században. II.
letek követelhetőségének meggátiLásáira hasíthatta át késsel átlósan az okmányt és adta át vevőjének az így érvényét vesztett kötelezvényt. (Ld. 3. kép) Lehet, közrejátszott a szokatlan adásvételben az a tény is, hogy Küttel Sámuel veszi nőül Jenisch mostoha leányát, Sovitsoh Sophia Klárát. 27 Amint azt már megállapítottam, Jenisoh gyógyszerészi működésének nincs nyoma Kőszegen. De egyáltalán nem is valószínű, hogy soproni patikája mellett személyesen tevékenykedett volna a kőszegiben is. Kérdés tehát, ki működtette a „Fekete Szerecseny" patikát 1707 és 1716 között, amikor a kuruc világ és az azt követő pestisjárvány miatt nagy szükség lett volna a patikára Kőszegen? Tudjuk, hogy 1702 óta a városnak fizikusa van, Wallner János Ferenc doktor személyében. Bizonyos tehát, hogy a megye akkori egyetlen patikáját mindenképp megkísérli üzemeltetni. Hogy mennyire sikerült ez időszakonkint, még nem tudjuk. A tanács foglalkozik a patika kérdésével. 1711. aug. 13^án ez olvaható a városi jegyzőkönyviben: „Proponáltatott az is, mivel a' N. város destituáltatott Apoteoabul (megfosztatott a patikától) a' szükségh képpen kölletik erről provideáilni, minthogy ezért valami Apotecarius Esztergomiból insinuálfta (ajánlotta) magát, ezért, ha tetszenék a' N. Tanácsnak, talán jó volna érül gondoskodni, mindazonáltal, minthogy nagy állapot az Apotekáriusok dolga, a' holl és honnéd multórum Salais et ruina pondét (sokaknak üdve és romlása függ) ezen dolgoth poenitus cansideralni (alaposan megfontolni) kölletik". 29 A polgári patika személyi feltételeinek vizsgálata A XVIII. század polgári gyógyszerészetének körülményeit jól tükrözik a kőszegi adatok és tárgyi emlékek. Sokat segítenek ebben a Városi Levéltár adatain túl a Küttel család birtokában megmaradt okmányok, könyvek, patikaedények. A személyi feltételek vizsgálatát a korabeli képzéssel kell kezdeni. Említettem az előző részben Küttel Sámuel segédlevelét, amelyet a soproni „Fehér Angyal" patika tulajdonosa, Jenisoh Gottlieb állít ki három évi gyakornoki szolgálat után, 1713. ápr. 7-én. 23 Küttel Sámuel ekkor 22 éves, ennek birtokában indul el külföldi vándorútra, Németországiba. 1714-ben kel Nürnbergben Jakob Kirstentől kapott bizonyítványa, innét Regensiburgba megy, ahol Urban Lindvurmnál dolgozóik 1715. áprilisáig. 30 A harmadik vándorlevelet Johann Ottmann állítja ki részére Stuttgartban, hat hónapi segédeskedés után 1715. okt. 22-én. 31 (Ld. 4. kép) Fenti adatok a gyógyszerészeknek az iparosokéhoz hasonló képzését bizonyítják, alátámasztják Perényi megállapításait. 32 (A gyógyszerészképzés céhes vagy céh-szerű megjelölése azért is hibás, mert hazánkban patikus céhek nem voltak. !Már csak amiatt sem lehettek, mert az egyes, patikával rendelkező városukban sem volt a patikák száma néhánynál több. Csak Nagyszombatiból ismerünk patikus céh alapítási törekvést, ahol a polgári patikusok így kívántak védekezni a jezsuiták patikájával szemben. 33 ) ' A külföldi vándorévek alatt módja volt a patikus-legénynek az egyetemeken botanikából, 'kémiából, matéria medikából előadásokat hallgatni — ami egyébként a német gyógyszerészképzésben általános gyakorlat volt a gyógyszerészek kötelező egyetemi oktatásának bevezetése előtt. 34 A vándorévekből hozzák magukkal a külföldet járt fiatalok a munkahelyeiken használt diszpenzatóriumokat, farmakopöákat és egyes bevált elöiratökat. Ezt a patikák szakkönyv-leltáraibó/1 és manuálisaiból tényként állapíthatjuk meg. 35 Ez a magyarázata annak, 390
