Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Természettudomány - Vöröss László Zsigmond: Jemelka József soproni herbáriuma 1843–1847-ből

Jemelkáról még egy irodalmi adait található, többszöri idézettel. Ez a következő: „Igen sokat járt Kováts Sopron megye területén is. Jemelka, Albaeh, Uhl, dr. Fiedler és dr. Hähnel segítségével összeállította Sopron megye flóráját...", írta Gombocz Endre Sopron és Sopron vármegye flórája с klasszikus flóraművében (1906.p.l7.). Az utalás Szontagh Miklós 1863. évi Verhandl. d. zoo.^bot. Gesellschaft in Wien с folyóiratiban megjelent enumerációja bevezetőjéből ered. Ezt idézi Csapody is. (1., a.) Itt iis csak a nevét találjuk, de semmi közelebbi adatot, legföljebb azt, hogy botanizált, s karában ismerték, tudását fölhasználták. Azóta sikerült születési anyakönyvének másolatát megszerezni, amiből a következőket tudjuk meg: Jemelka József (Josef Jemelka) 1801. március 19-én született. Születési helye: Jezernicé, lipník mellett, Pferov megye, Morvaország (ma Csehszlovákia). Apja Ján Jemelka, „szabadparaszt", anyja Terezie Rozená Kayoiarová. (c.) Az orvos és a növénygyűjtő azonosságának bizonyítéka egyetlen adat csupán az, hogy a növények céduláinak aláírása 1845 után — orvosi diplomája megszerzésének éve! — mindig dr. Jemelka, míg korábban ez ritkán fordul elő. Nyilván a későbbi meghatározás miatt. Maga a növényanyag nem bizonyíték, mert a gasteini gyűjtés éve 1846., későbbi, mint a disszertáció. A ibudai és Budakörnyéki növényeket 1845-ben gyűjtötte, tehát akkor minden bizonnyal Pesten, Budán lakott. Ezek szerint a herbárium készítésiének és a diploma megszerzésének egymáshoz köze nem lehetett. A herbárium gyűjtőjének azonosításához bizonyíték a jelentős soproni és Sopron-környéki növény, amelyeket 1843—47. között gyűjtött, tehát ott lehetett állandó lakása. A pesti és budai növények ottani huzamosabb tartózkodásának jelei lehetnek. Morva származására utalhat jelentős számú cseh és morva 'botanikussal való kapcsolata, esetleg cserepartnerként. A hazánkban szokatlan Jemelka név föltűnése egyszerre két helyen valószínűtlen. Nem tartozik szorosan a most tárgyaltakhoz, de megemlíthető, hogy Jemelka József ugyanaibban az évben, 1843-ban kezdi a növénygyűjtést és herbárium készítést, mint Ballay Valér pannonhalmi professzor (9), mint Rómer Flóris győri professzor, a későbbi művészettörténész (9), mint Nendtvich Károly, a későbbi pesti kémia-professzor (9), mint Titius Pius Vendel, az első magyar algológus (8), és még mások. — Ebben az évben hozatja Budapestre az első mikroszkópot a Természettudományi Társulat (2). — A fölsorolt kutatók mind javakorabeliek, nem fiatalok. Sejteni lehet mind ezekben Sadler József budapesti botanikus professzor tudományimozgósító szerepét. A HERBÁRIUM LEÍRÁSA A faszcikulusok száma 23. Ritkán használt szám. Valószínű, a 24, harasztok ugyanis a gyűjteményben nincsenek, holott azok gyűjtése megszokott volt. Bizonyára elkallódott a több, mint egy évszázad alatt. A kötegek nagysága 15+6/8 hüvelyk (40 cm)-szer 10+2/8 hüvelyk i(26 cm). A növénytartó összehajtogatott lapok nagysága 15 hüvelyk (38 cmj-szer Ö+4/3 hüvelyk (24 am). A kötegek külső borítása kéregpapír. A hátsó borítón 4 fül található, amelyek ibehajtogatva kitűnően megvédték rongálódástól, porosodástól, napfénytől az exikkátákat. A fülek néhol gyűrődöttek, itt-ott szakadozottak, ragasztással javítottak. A borítók színe sötétkék. A két borítót a hosszú oldalon 3 86