Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerésztörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI–XVIII. században. II.

donos okleveléről, a patika birtokba jutásának módjairól, az alkalmazottakról, a szakkönyvekről. Tudósít, sorjában az egyes helyiségekről, az azokban tartott szerekről, eszközökről, az edények feliratáról. Az egyes gyógyszerek és gyógyszerfortmák felsorolásánál már jelzi az elvégzett azonosító és tisztasági vizsgálatokat is, megállapítja, hogy a szerek megfelelőek a követelményeknek. Egyedül a már a félretett Mnakéregről állapítja meg Vimmer András városi fizikus, hogy öreg, nem eléggé keserű, illatát is elvesztette. Minősége ezért nem kívánatos, mielőbb jóval keli helyettesíteni. A vizsgálat alapos lehetett, a főorvos egyben végezte a mai szakfelügyelői és gyógyszergazdálkodási ellenőrzést. Ha a többi vizitáció jegyzőkönyvével együtt nézzük az említettet, a rutin szövegen túl mégis elmélyedt, alapos és szalkértő vizsgálatot tapasztalhatunk, hisz csak a felsorolt szerek és készítmények leírása is tetemes időt vesz igénybe, hát még a végignézésük és a helyszínen megejtett — foár iproimitíiv — vizsgáltatok elvégzése. Felsoroltak alapján nyilvánvaló, hogy a Huszti és Ferlitzà által javasolt és elfogadott elvek szerint folytak a patikavizitáciák.

75 Az orvosi kézipatikából alakult polgári patikáról is meg kell emlékeznünk, mint а patikaalapítás rendihagyó, azonban nem gyakori formájáról. Amint azt az előző résziben említettem, Kőszeg város fizikusa, Komárorny Péter medicináé doctor tartott fenn — saját betegei kezeléséhez teljesen legálisan — házipatikát. A tanács a házipatikát akkor kezdi kifogásolni, amdikor az orvos sógora, Schneider Pál fürdősborbély is belép a patikába és „üzé mesterségit, azonban nem oontribunál pro Publico Bono (nem adózik a köz javára) semmit is." A tanács megbízza Losy László és Umger Mihály fortmundereket, hogy „ ... említett Doctor Uiraimat és Sogihorát in praemássás admoneállyák és inihibeályák ab Erectione pharmaoopoeae (jó előre figyelmeztessék és akadá-» lyozzák meg a patika felállítását)"

76 Többszöri tiltás ellenére azonban a patika tovább működhetett, mert 1741ben a tanács írja az Esztergomból Kőszegre gravitáló Rösner Károly patikusnak : „ ... maghának költséget ne csinályon, miivel azon kévül vagyon három Apotheca, s ha több erigáltatnék, egyike az másikat rontaná". Az említett harmadik patika csak a Komáromy-féle lehetett a. már ismertetett „Fekete Szerecseny" és a Szigetben lévő Szalay^féle patikák mellett. Valószínűleg közben belátta a tanács, hogy a Komárorny égisze alatt működő patikának van valami jogi alapja; orvosukat nem fizetik túl, akinek egyébként tevékenységével elégedettek és a rászorulâkat ingyen kezeli. Halálakor érdemeit a jegyzőkönyvben örökítik meg.

77 A Komáromy-féle patika a század harmincas éveitől a konszolidáció következtében, a piacok fellendülése, a város kereskedő, kézműves és fuvaros polgárságának anyagi lehetőségei javulásával még működőképes lehetett;, azonban az 1743-ban megnyílt jezsuita patikával már nem bírhatta a versenyt. Ekkor már anakronisztikus is kissé az orvosi kézipatikából lett patika, meg visszavonhatatlanul elmúlt az az idő, hogy félkézzel a gyógyító orvosi tevékenység mellett még bizonyos hivatali munkát is végző személy, a városi fizikus és képzetlen üzlettársa ütőképesen láthassa el a közben teljesen önállósult, a fejtegetettek alapján egész embert kívánó patikáriusd feladatokat is. Ráadásul a hatóság is csak hallgatólagosan tűrte meg a Komáromy-iféle patikát. Komárorny doktor patikaalapítása nem volt elszigetelt jelenség. A sopron megyei Ruszton az 1786. évi vizsgálat hasonló patikáról tudósít. 1787-ben a Helytartótanács határozottan megtiltja, ennek ellenére még 1791-ben is működött!

78 404