Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerésztörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI–XVIII. században. II.

8. kép: A Cortex Citri-s fiók Abb. 8.: Schublade mit der Aufschrift „Cort. Citri' Az officina Szerencsés véletlenek — avagy a tulajdonos dinasztia takarékossága — foly­tán fennmaradt az officina eriedeti berendezése. Ez festett vörösf enyőből készült és a XIX. századi új officina bútor elkészülte után — többszörösen átfestve — a materiális kamra bútoraként szolgált tovább. Az 1960-as évek végén fedeztem fel, hogy a kis, két oldalán fiókos munkaasztal fiókjain a lepattogzó festékrétegek alatt festetit felirat van. így került munkába a bútordarab és fiókonkint végez­tem el a feliratok feltárását. (Ld. 7. kép) Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a mun­kaasztal a „Fekete Szerecseny" patika régi táraasztala. Ez adta az ötletet, hogy megvizsgáljam a fiókos állványzatot is : ezeken a fiókokon is — a festékrétegek alatt — fellelhetők voltak az átfestett feláratok, azonban más kivitelűek, mint a tárán. A feliratok megjelenésének eltérő voltára plauzibilis magyarázat, hogy a XVII— XVIII. századok fordulója után és a kuruc ostromok következtében több­ször leég a város. A tűz a patikában is először a falak mellé állított bútorokat ká­rosította, a tárát akár ki is menthették. (Á bútort megtekintő Batári Ferenc, az Iparművészeti Múzeum bútorosztályának vezetője is kétféleképp datálta: a tá­rát a XVII. század közepéről, a korpuszokat a XVIII. század elejéről valóknak ítélve.) A tára és a bútorzat egységesen szürkéskék színre volt festve, a különböző­ség csak a feliratok formáján és a betűtípuson látható. A fiókok homloklapját óarany színű, profilos léc keretezi. A tárafiókok szignálása a felső részen végig­futó, két végén ívben hajló, két ágra szakadó fehér szalag, a ráfestett finom vo­nalú barokkos antáqua fekete betűikkel történt, piros ánidálékkal. A rövidített szavak esetében a szokásos kettőspontszerű írásjel — ferde vonalakból összeköt­ve —, a rövidebb feliratszöveg után térkitöltő ívek láthatók. Ez árulja el külön­ben a festő nemzetiségét is, bizitos, hogy magyar volt. Ugyanis a rövid Cortác. 396

Next

/
Oldalképek
Tartalom