Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerésztörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI–XVIII. században. II.

Utóda, Herpius Máté Miklós (Mátyás néven is említik. Esetében itt nem két személyről van szó, azt bizonyítja, hogy a héber Mattitjahu a Máté és a Mátyás név alapja, ebből alaikult a latin Matthias és Matthaeus. A XVII. században még nem különülnek el a németben és a magyarban annyira, mint ma.) ugyancsak mint „Apotheker" szerepel az anyakönyvben.

6 Polgárrá 1676. dec. 4-^én veszik fel.

7 A Kütitel-esalád levéltárában van 1665. II. 2-án keltezett házvásárlási szerződése.

8 (Id. 2. kép) Негру Mátyás és felesége megvásárolja a kőszegi magyarhóstád-ban (Unger Mánk, a várfalaktól délre eső külváros) Metséry István lakatos és Wolfgang Hiillebraind fürdős házai között álló házat Bannay János polgártól 550 (tallérért és a 4 dukát foglalóért. (Ez a 6/23. gyógyszertár máig is használt épülete, a mai Rákóczi u. 3. számú ház.) Polgári jóléte mellett tesz bizonyságot, hogy 1666-ban és 1667-ben szőlőiket vesz.

9 Gyógyítással is foglalkozik, ezért kap Pammer Jánostól 1688. IV. 9-én rétet.

10 Patikusa tevékenységét bizonyítja, hogy több elhalt személy gyógyszer-hitelezőjeként került be neve 1665. decemberében és 1666. márciusában a Városi Tanács jegyzőkönyvébe.

11 Herpius Máté három házassága közül az elsőiből születik 1665. nov. 2-án Dániel nevű fia.

12 Polgárrá történő felvétele 1696. júl. 10-én volt, a szokásos 5 fi. és egy tűzoltó bőrveder lefizetése után.

13 „Patikárius"Hnak nevezi a városi tanácsülés jegyzőkönyve.

14 ö is tagja a városi 24 főből álló külső tanácsnak, mint elődei.

15 Herpius Dániel veszi el feleségül 1694. II. 2-án a Pforzheimbői bevándorolt „Johann Gallus Küttiel, Edler von Zyobrowsky" özvegyét

16

, a kőszegi Pammer (Pommer) család leányát, Anna Borbálát

17

, aki viszi magával a második házasságába fiát, Küttel Sámuelt.

18 Herpius Dániel fiatalon hal meg, kb. 42 éves korában, mert 1707. ápr. 28-án már néhaiként említi a városi tanácsülési jegyzőkönyv.

19 Ekkor az utolsó patikus-Herpius halálával zárul le a kőszegi polgári patika történetének első fejezete. Mielőtt a patika további történetéről fellelhető adatokkal ismerkednénk, meg kell emlékeznünk egy másik kőszegi patikának a nyomairól is. A magisztrátus jegyzőkönyvében 1651. aug. 4-ről olvasható, hogy a „szalonkái uradalom orvosát, Stalweg medicináé Doctort kell városi orvosnak megfogadni, amint ezt már a július 9-i tanácsülés is elhatározta".

20 A német jegyzői állás akkoriban történt megszüntetése ellenére, a még német nyelven vezetett másik tanácsi jegyzőkönyvben olvashatjuk, hogy „Gregher Apothekáiriusnak pedig boltot kell adni a városházán, azt a helyiséget, amelyet előbb Ambrus Bálint bírt, hogy ott állithassa fel aipothekáját".

21 (A Gregher nevű patikáriusban a „földesúri tulajdonú házipaítálkák" fejezetben szereplő Klein Jakab szalónaki patikus testvérét, Klein Györgyöt kell keresnünk. Ugyanis Kőszegen 1663ban bekövetkezett halála után egy örökösödési iratban Gregher Klein itt való patikáriusként szerepel.) (Ez a tény mindenesetre aura enged következtetni, hogy a magisztrátus a patikaalapításhoz nyújtott segítséggel „városi" patikát óhajtott felállíttatni. Magyarázható ez a történeti tényekkel: Kőszeget a többi Ausztriának adott zálogbirtokkal együtt 1647-ben csatolják vissza Magyarországhoz. Ez a változás indíthatott el egy, a megszokottól eltérőre irányuló törekvést. Nagyon valószínű, hogy az itt említett „városi patikának" az utódával vagy a folytatásával fogunk találkozni a később tárgyalandók folyamán, a működő második kőszegi patükáról talált adatok értékelésekor. 387