Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Természettudomány - Barbalics Imre János: Adatok Vasvár környékének flórájához I.

SAVARIA 13—14. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1979—1980 ADATOK VASVAR KORNYÉKÉNEK FLÓRÁJÁHOZ. I. BARBALICS IMRE JÁNOS Vasvár és környéke a Vasi-Hegyhát florisztikailag eléggé feltáratlan terület. Eddig rendszeres növény földrajzi kutatások még nem folytaik Vasvár környékén. E vidék még most is számos meglepetést tartogat a kutató sziámára. Az elmúlt évek alatt számos termésizeti emlék semmisült meg, vagy alakították át, mielőtt a tudományos kutatás feltárta volna. A táj védett de még a mai napig is tudományosan feldolgozatlan gyöngyszeme az AMBRÓZY-MIGAZZI ISTVÁN által létesített Jeli arborétum. A Vasvár környéki növényföldrajzi kutatásokról a mai napig legteljesebb összefoglalás a DÉLNYUGAT-DUNÁNTÜL FLÓRÁJA I—VII. tímmel az Acta Académie Paedagogicae Agriensis-Ъвп. jelent meg 1968—1975 között Károlyi Árpád—dr. Pócs Tamás—dr. Balogh Márton szerzőiktől. A szerzők Vasvár környékét és a vele kapcsolatos Vasi-Hegyhát növényzetét és az eddig ismert szakirodalmat közlik. A sorozat második közleményében munkatérképen közlik a feldolgozott terület tájegységeinek az elhatárolását., felosztását. Az újabb kutatások részletesebb felosztást tettek lehetővé. Ezért kisebb módosítást javaslok a kitűnő mű tájfelosztásában. A HEGYHÁT tájegység határainaik északnyugat—délkelet irányú általános helyesbítését. A RÁBASÍK a terepmunkák során igen jól elhatárolható, mivel nem irodalmi adatokra épül, A Rábasík gyakoriatiliag az északi Vasi-Hegyhát fennsíkjának letöréséig tart. így a vasvári Szentkút bükköse a Hegyháthoz, míg az alatta elterülő égerláp már a Rábasíkhoz tartozik. A felosztás azért is indokolt mivel a Ráiba-Csörnöc ártere gyakorlatilag egészen a fennsík északi pereiméig terjed, illetve a Rábasík gyakorlatilag az északi oldal egykori bükköséig terjeszkedik. Ma nagyrészt csak nyomokban lelhetők fel az egykori eredeti növénytársulások. A másik helyesbítésre szoruló határvonal a HEGYHÁT és az ÉSZAK-ZALA közötti habárvonal. A régi felosztás Hegyháthoz sorolja Sárfimizdót de nem sorolja sem Petőmihályfát sem Hegyhátszentpétert. Itt az új határ meghúzását az alábbiakban javaslom módosítani. A Sárvíz északi oldala egyértelműen a HEGY. HAT-hoz tartozna, míg a déli oldal ÉSZAK-ZALA, Győrvárig, Győrvár, Bérbaltavár és Mikosszéplak továbbra is Eszak-Zalá-hoz tartozna. Az esetleges további kutatások eredményei még módosíthatják a fenti községeik hovatartozását is. A fenti módosítások figyelembevételével teljes egészében a Károlyi Árpád— Pócs Tamás—Balogh Márton által használt tájfelosztást és rövidítéseket alkalmazom. 37