Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Söptei István: Az ifjúsági akcióegység megalakulása Vas megyében (1946. március–1948. március)

fontos szerepet játszott. A centenáriumi kultúr* és sportprogramok viszont elő­segítették a különböző ifjúsági szervezetek közeledését. A MADISZ megyei szervezetei a kezdetektől kiemelten foglalkoztak tagjaik művelődésével, általános és szakmai képzésükké!. 1946 őszén megkezdett mun­kát az MKP III. kongresszusának útmutatásai alapján folytatták. Az MKP egész kultúránk és művelődésünk demokratikus népi szellemben történő megújítását tűzte ki célul. 152 A répcelaki MADISZ кШопозеп jó kultúrmunikát végzett. Egy 1947-es je­lentésben például a következőket olvashatjuk : „... eddigi működése során szín­darabokat rendezett, műsoros esteket, ismeretterjesztő előadásokat tartott... A tagok az egyesületi helyiségben rendszeresen összejönnek, ahol ismereteiket gya­rapítják." 153 Az uraiűjfaluiak színielőadásain a szomszéd községek ifjúsága is részt vett. A megyei ifjúsági kultúrmunka kiemelkedő eseménye volt az 1947 áprilisá­ban a Szabadművelődési Felügyelőség szervezésében lezajlott 2 hetes megyei színjátszó verseny. A kezdeményezés sikerét bizonyítja a résztvevők nagy szá­ma. A versenyen a szalézd 'műkedvelők, a Haladás dal- és önképzőkör, a körmen­di SZIM, a kőszegi tűzoltók, a szombathelyi SZIM, az alsószelestei színjátszók, a szentkirályi egyházi csoport, a pósfai műkedvelők, a peresznyei fiatalok, a Pa­mutipar ifjúsága, a domonkos ifjúság, a szentgotthárdi selyemgyár, a Sabaria kultúrgárda, a kőszegi és pöseá MKP kultúrcsoport, a kőszegi tanítóképző, a Sa­barta Népi Kollégium, a kőszegi egyházközség, a rátóti műkedvelők, az ölbői if­júsági csoport, a vasutas szakszervezet, a nemesbődá műkedvelők, a Rákóczi ál­talános iskola, a leánygimnázium és a ferences ifjúság vett részt. 154 A felsorolásból kátünik, hogy a versenyen a MADISZ mellett részt vettek a pántifjúsági szervezetek, a SZIM, a SZÍT, az iskolák és a kollégiumok ifjúsága, az MKP és a falusi kultúrgáirdák, sőt, az egyházi ifjúsági egyesületek ás. Bár a szombathelyi MADISZ a helyezést illetően nem ért el kimagasló eredményt, be­mutatója mégis sikert aratott, mivel műsora a népi kultúra felelevenítését és ter­jesztését szolgálta. 158 A SZIM-szervezetek is aktáv kultúrmunkát végeztéik. A szomibathelyáek ro­hammunkával nagyobbítottak meg kultúrtermüket. 76 A kultúrgárda bekapcsoló­dott a SZIM szervezési munkáiba, műsoros esteket tartott a megye falvaiban. A kőszegi szervezet maga ácsolta színpadon, saját díszletezéssel és villanyszerelés­sel (rendezett jól sikerült operettelőadást. Még a terem fűtéséhez szükséges fát is maguk vágták fel. 156 Sárvárott a SZIM Santre: Abbé című drámáját .mutatta be Rózsa Ferenc rendezésében. A sálkert jelzi, hogy három előadásra is sor került. És folytathatnánk a felsorolást tovább. A Független Ifjúság is nagy jelentőséget tulajdonított a kultúrmunkának. Az ifjúsági szervezetek kulturális vonalon megindult irávalizálását bázonyítja egy sárvári eset ds. A SZIM Sartre bemutatója után a FISZ színjátszói ugyanannak a darabnak egy átdolgozott változatát játszották el. 157 A vasvári és rumi FISZ­szervezet ugyancsak élénk kulturális tevékenységet folytatott. 158 S amint a kul­túrverseny résztvevőinek névsora is bizonyítja, a különböző vallási egyesületek is aktivizálódtak kulturális területen. A szakszervezeti és tanoncifjúság kulturális tevékenysége ezen időszakban kevésbé ismert. A vasutas szakszervezet részvétele a megyei színjátszó verse­nyen, a vasutas SZÍT kultúrházépítési akciója, a Putsch-gyári SZIT-énekkar megléte megás azt bázonyítják, hogy az újonnan alakult SZIT-Hszervezetek tevé­keny kultúrmunkát végeztek. A sárvári SZIT-esek 1947 őszén a „Gyöngyösvirá­368

Next

/
Oldalképek
Tartalom