Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Söptei István: Az ifjúsági akcióegység megalakulása Vas megyében (1946. március–1948. március)

tek még mindig nem ismerték fel, hogy a fiatal párttagok MADISZ-ban végzett munkája egyúttal pártmunka is. . A szombathelyi diákság egy része továbbra is a reakció befolyása alatt állt. Ezt bizonyítják a szombathelyi kultúrnapok alkalmával rendezett diákankét eseményei is, amelyen Bóka László államtitkár, Háy Gyula és Kassák Lajos találkozott a tanulóifjúsággal. „A felszólalások során megnyilvánult a szombathelyi diákság klerikális, reakciós, antiszemita, jobboldali beállítottsága, amelyről az volt az érzésem, hogy ez nem a diákság, hanem a tanári karok véleménye. A különbség annyi, hogy a tanárok az elbocsájtásitól való félelmükben ennek nem mennek hangot adni és ezt a diákságon keresztül tolmácsolják." — állapította meg Országh Gyula megyei MADISZ titkár. Az ankéton Palkó István kifogásolta azt, hogy a diákság továbbra is tartózkodik a demokratikus ifjúsági egyesületektől. Bóka László is megállapította a Népszavaiban írt cikkében, hogy Szombathelyen a diákság a demokratikus ifjúsági szervezetek rovására még mindig a cserkészethez vonzódik. Érdekes módon a Független Kisgazda Párt megyei lapja szembeszállt az államtitkár ezen megállapításaiival.

91 Ezen iskolai szellemnek volt köszönhető, hogy a megindult úttörőmozgalom fejlődése is megrekedt, elsősorban a szervezéssel, irányítással megbízott pedagógusok visszalépése következtében.

92 Az ifjúsági területen továbbra is meglévő problémákat tükrözte, s egyúttal a tennivalók sokrétűségét vázolta a megyei ifjúsági titkár 1947. április 1— július 30-ig szóló munkaterve. A terv közvetlen feladatként az alábbiakat jelölte meg: 1. Járási székhelyekre ifjúsági felelősök beállítása. 2. MADISZ bázisok kiépítése: Uraiújfalu, Ivánc, Nagysimonyi, Kőszeg, Gerce, Nagyrákos, Egyházaskesző, Vasvár, Szombathelyi I. ker., Pose, Vashosszúfalu, Alsóság, Keled, Egervár, Telekes, Felsőrönök, öriszentpéter, és Kisunyom községekben. 3. A MADISZ erősítése, ellenőrzése, 33-cól 50-re emelni a szervezetek számát. 4. Járási székhelyeken, bázisokon 48-as bizottságok létesítése. 5. Ahol nem lehet MADISZ-t alakítani, ott SZIT-et kell létesíteni. 6. Kapcsolatok más ifjúsági szervezetekkel, a cserkészet irányítása stb. A terv realitását tükrözte, hogy már 1947 áprilisában 48 községiben alakult meg a 48-as bizottság, s a MADISZ bázisok kiépítése is jó ütemben haladt. Az ivánci szervezet kultúrgárdája a szomszéd községeikre is hatást gyakorolt. Az egyházaskeszői MADISZ szintén az erős szervezetek közé tartozott. Uraiújfalu „az egyik MADISZ BÁZIS a megyében. Jól dolgoznak a szomszéd községekkel is élénk kapcsolatot tartanak fenn. Az újjáépítésiből is kivették részüket. A Rába folyó áradásának folyamán egy híd lebontását minden felhívás nélkül vállalták." A másik legerősebb MADISZ-bázis Nagysimonyi volt, s az egervári szervezet is eredményesen harcolt a papi befolyás ellen.

93 A legnagyobb nehézségekkel továbbra is a szombathelyi MADISZ-szervezet küzdött. 1947. április l-tői a titkári teendőket Tóth Béla látta el. A városi MADlSZ-mak ezen időpontban mindössze 12, a III. kerületinek pedig 46 tagja volt. Berendezéssel, felszerelési tárgyakkal nem rendelkeztek, s a tagok egymással is éles ellentétben álltak. Az aktivizálódást jelezték a 48-as bizottság, valamint a női kézilabda csapat megalakítása. A passzivitás azonban nehezen volt leküzdhető. Ennek miegnyilvánulásaként a szornlbaitih'elyi MADISZ a május 1-i felvonuláson sem vett részt. Még 1947 júniusában is, a néhány biztató jel ellenére, a MADÍSZ-Hmegyei titkárságának a legtöbb gondot a szombathelyi szervezet okozta. A MADISZ anyagi nehézségekkel küzdött. 359