Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Pungor Zoltán: Adatok a Balogh család 16–18. századi történetéhez

Balogh Judit Asszonynak minden járulékaikkal és jussal. Az Borhidai Erdőben maga szükségére tűzre való fát Balogh Ádám Uramnak szabad légyen vágatni. Az Csempészi jószágot mind ketten kiválthatják, az Termiczi puszta közre maradott, azon mind ketten osztozzanaik. Az Ribnyáki szőlők két felé mentenek, az ott való épületek 'közre maradtainak az idei Búza és Széna, Bor, az két Attyafiak között két felé osztassék". A csempészi jószág ekkor zálogban volt. Ügy egyeztek meg, hogy mind a ketten kiválthatják. Kiváltják és Ádám jelentősen (kb. 2000 forint értékben) növeli a csempesziházi birtokait. 1699-ben ő is zálogba adja : „Én alább is meg írt Béri Balogh Ádám magamra fölvévén Feleségemnek Festetics Juliannának úgy szintén László, Boldisar, Sigmond és Ádám édes Fiaimnak, Rokonoknak, akiknek én engedménnyel tartozom, illetve örökség révén kapcsolatban állok és akár minémő Atyafiainak egy szóval mind azoknak, valakiket tudniillik az alább meg írt dolog illethetne, terheket vallom és elismerem ez levelemnek rendiben, és adom tudomására mindeneknek az kiknek illik, hogy én senMtül sem kényszerittetvén magam szabad jó akaratombul más alább megh írt jószágomnál hasznosabbb rész szerint magam jószágim jobb állapotba hozásáért rész szerént más hasznosabb jószáginak tőlem leendő vásárlására nézve, a minemő örökös Csempész nevő kastélom ezen N. Vas Vármegyében vagyon, azon kastélyomat, ugyan Csempész nevő faluban lévő két sellérammel, Kopáosban pedigh három egész helyes jobbágyommal, és ugyan ott két fél helyes jobbágyimmal, utóllyára Kovácsiban mind megírt Vármegyében két egész hellyes jobbágycenmal és ugyan ott lévő egy fertály puszta helyemmel együtt ezen jobbágyimnak jobbágyi és seller helyeimnek mindennémő szokott robotával, adóival egy szóval akár mi névvel nevezendő járulékaival és hasznaival, nem különben meg írt kastélyomhoz ez ideigh tőlem használt mindannémő erdőkkel, rétekkel, két száz hat vagy hét szántó földekkel öszve, meUyekben is most ténylegesen hatvan öt hold búza és rozs őszi vetés vagyon, ötven ötben pedigh borsó, árpa, zab, tönköl, foükkön és lencse tavaszi vetést tennem tartozom: továbbá tíz borjút tehenekkel, harmadfű üszővel néggyel, négy negyedfü ibikával és ugy még tavali borjukkal adtam kötöttem és engedtem zálogba Nemzetes Szécsenyi Hona Asszonyom Ángyomnak eő kegyelmének az ő szabad rendelkezésére a legközelebb következendő Szt. György nap játul fogvást számítván. TUzenkét esztendeigh megváltathatatlaniul ötödfél ezer .(4500) magyar f oréntökon, f oréntját húsz garsra avagy hatvan ikrajczárra számlálván jó és kelendő kész pénzben, mely summát most rögvest fogyatkozás nélkül föl vettem eö kegyeimétül. Adtam .pedig és zálogra lekötöttem meg irt jószágomat az következő tizenkét esztendők el folyásáigh. Szintén azon jussal iigassággal, és azon jószágunk mindannémő és akármi névvel nevezendő járulékaival meluyekkel tudniillik és valamely formán én ibirtaim és tovább is birhattaim volna, hogy eö kegyelme is a szerént élhesse, bírhassa és hasznát vehesse, Szabadságot adván ezen levelem ereje által eö kegyelmének az épületre is, mely teendő épületnek is az árát azok részéről, akiket illet lelkiismeretes értékelés végett, ha meg írt Ángyom Asszony életében történnék ezen zálogba adott jószágomnak ki váltása, tartozom én vagy még maradékim az zálogos summával együtt egyszer s mind le tennünk; ha hogy pediglen holta után: azon épületért se én se maradékim semmit sem tartozunk adni és fizetni, hanem egyszerűen tartozzék az kastélhoz. Azt is 'kifejezetten fönt tartván, a mint hogy meg írt Ángyom Asszony eö kegyelme reá is állott, hogy a mint följebb említve vagyon tartozom eö kegyelme számára a meg írt mód szerint ötven öt hold tavaszi vetést tenni úgy szintén eö kegyelme is vagy örökösei a megváltás idején tartozzanak nekem is vagy maradékimnak annyi számú hold tavaszi vetéseket kezünkhöz adni. Nem külön333