Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai

köztársaság katonai akadémiáján fejezte be. A Szent-léleká leányrafolókat — köz­tük ot is — fej- és jószágvesztésre ítélte a puritán erkölcsű Rákóczi György fe­jedelem. Csak közel két évi bujdosás után, 1639-ben nyertek kegyelmet a fejede­lemtől, miután eskü alatt megfogadták, hogy holtukig szolgálják a Rákócziakat. Valószínűleg ennék az eskünek tulajdonítható, hogy 1639-ftől kezdődően isimét szerepelnek a közélet küliönböző területein. Mikes Mihály az udvari lovasságnál szolgál, s mint ilyen részt vesz az 1644-i hadjáratban. 1645-ben a harctereken működik. Ez időben mar udvari alkapitány. I., majd évekig II. Rákóczi Györ­gyöt szolgálta, ö adta neki és feleségének 1649-ben Maros-Üjvár felét. Ekkor is udvari alkapitány, majd a fejedelmi tábla assessora (ülnöke). így szerepel 1656­ig, ettől kezdve viszont consiliariusnak írják, sőt kancellárként említik. Ebben az évben, 1656-ban Rákóczi seregei élén Konsztandin vajda segítségéire küldi Oláh­országiba; a fejedelem március 14-én hozzá intézett levelén ez a hátirat olvasha­tó : „Generoso Michaeli Mikes de Zabola, consiliario, cancellario, arcis et praesidii nostri Kővariensis Capitanemo.... etc." A titulusoknak az azonosításánál is sze­repük van. Mint említettük, a terítőt 1651-ben adományozta Mikes Mihály és Berényi Mária, tehát Mikes Mihály terítőn olvasható titulusának egyeznie kéli az 1651-ben viselt tisztségeivel. Mikes Mihály terítőn olvasható titulusának S. R. I. betűi kétségtelenül a Sacra Regi Imeprerii rövidítésének tekinthetők, ami arra utal, hogy nem az alkapitányi tisztét (vice capitaneo) hímeztette a térítőre, ha­nem közjogi méltóságát. A sor utolsó szótagja nem magisternek, hanem magmá­ficus-nak olvasandó, amely a második sorban található Generosa Domina Maria Berényi Consorsra vonatkozik és nem áll Mikes Mihály (titulusával kapcsolatban. 1649-iben Mikes Mihály már ismét nős, mint ezt Rákóczi György adomány­levele tanúsítja. Felesége neve ugyan nem maradt fenn, de hogy Paczolay Bor­bála nem lehetett, azt azon egyszerű tény is kizárja, hogy ő ekkor már nem élt. Viszont 1646—50 körül mentek férjhez Berényi György leányai, köztük akikről tudunk: Kata és Julianna. Mária apja, Berényi György 1646—48-ban ugyanúgy II. Rákóczi György familiárúsia, mint Mikes Mihály. Ebben az időben gyermekeik jövőjének alakítását sokkal jobban az apák végezték, mint a későbbi korokban. A Rodostóban bujdosó Mikes Kelemen is felmentve érzi magát olyan gondoktól, ami egyébként az apák kötelessége. „Abban nem törjük fejünket, hogy a gyer­mekeiniknek micsoda jószágot hagyjunk, mint növeljük, micsoda tisztséget, há­zasságot szerezzünk nékik". 35 így tehát érthető, ha Berényi György Mária nevű lányát Mikes Mihály veszi feleségül 1649-ben. A fejedelem adománya talán jegy­ajándók volt, amit az adományozás időbelisége sejtet. Mikes Mihálynak fontos szerepe volt az erdélyi eseményekben. Az 1657.-Í lengyel hadjáratkor a fejedelemmel ment ki és jött vissza Erdélybe. Ez alatt fe­lesége Kőváron van bizonytalan helyzetiben, ezért kéri Rovniáról 1658. aug. 12-én írt levelében Rákóczi Györgyöt, hogy ha „Nagyságod oda nem provideál kegyel­mesen" ott lévő „valami ikevés" javai elpusztulhatnalk. Jelen volt az 1660-á gya­lui ütközetben, ahol egyike volt azoknak a főtiszteknek, akik Rákóczit a közvet­len ütközetre ösztönzik, majd mikor Rákóczi megsebesült, elmenekült a csata­térről. Eztán Rákóczáné, Báthory Zsófia ecsedi várában találjuk a Tarnóczi Sá­rát elrabló Mikes Jánossal együtt. A gyalui ütközetben szerzett sebeibe belehalt Rákóczi György testét Báthory Zsófia az ecsedi várba viteti és csak később szál­lítatja Sárospatakra, hogy anyja, Lórántffy Zsuzsanna mellé temethesse. A dí­szes temettetest Makes Mihály készíti elő. Apafii fejedelem alatt zágomi birtoká­ra húzódik vissza, de Apaffi itt is figyelmezteti „... egy zágoni ember beszéllé nekem, — írja Cserei Müklós Apafiinak 1661. nov. 2-án, — hogy Mikes Kelemen 315

Next

/
Oldalképek
Tartalom