Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai

köztársaság katonai akadémiáján fejezte be. A Szent-léleká leányrafolókat — köztük ot is — fej- és jószágvesztésre ítélte a puritán erkölcsű Rákóczi György fejedelem. Csak közel két évi bujdosás után, 1639-ben nyertek kegyelmet a fejedelemtől, miután eskü alatt megfogadták, hogy holtukig szolgálják a Rákócziakat. Valószínűleg ennék az eskünek tulajdonítható, hogy 1639-ftől kezdődően isimét szerepelnek a közélet küliönböző területein. Mikes Mihály az udvari lovasságnál szolgál, s mint ilyen részt vesz az 1644-i hadjáratban. 1645-ben a harctereken működik. Ez időben mar udvari alkapitány. I., majd évekig II. Rákóczi Györgyöt szolgálta, ö adta neki és feleségének 1649-ben Maros-Üjvár felét. Ekkor is udvari alkapitány, majd a fejedelmi tábla assessora (ülnöke). így szerepel 1656ig, ettől kezdve viszont consiliariusnak írják, sőt kancellárként említik. Ebben az évben, 1656-ban Rákóczi seregei élén Konsztandin vajda segítségéire küldi Oláhországiba; a fejedelem március 14-én hozzá intézett levelén ez a hátirat olvasható : „Generoso Michaeli Mikes de Zabola, consiliario, cancellario, arcis et praesidii nostri Kővariensis Capitanemo.... etc." A titulusoknak az azonosításánál is szerepük van. Mint említettük, a terítőt 1651-ben adományozta Mikes Mihály és Berényi Mária, tehát Mikes Mihály terítőn olvasható titulusának egyeznie kéli az 1651-ben viselt tisztségeivel. Mikes Mihály terítőn olvasható titulusának S. R. I. betűi kétségtelenül a Sacra Regi Imeprerii rövidítésének tekinthetők, ami arra utal, hogy nem az alkapitányi tisztét (vice capitaneo) hímeztette a térítőre, hanem közjogi méltóságát. A sor utolsó szótagja nem magisternek, hanem magmáficus-nak olvasandó, amely a második sorban található Generosa Domina Maria Berényi Consorsra vonatkozik és nem áll Mikes Mihály (titulusával kapcsolatban. 1649-iben Mikes Mihály már ismét nős, mint ezt Rákóczi György adománylevele tanúsítja. Felesége neve ugyan nem maradt fenn, de hogy Paczolay Borbála nem lehetett, azt azon egyszerű tény is kizárja, hogy ő ekkor már nem élt. Viszont 1646—50 körül mentek férjhez Berényi György leányai, köztük akikről tudunk: Kata és Julianna. Mária apja, Berényi György 1646—48-ban ugyanúgy II. Rákóczi György familiárúsia, mint Mikes Mihály. Ebben az időben gyermekeik jövőjének alakítását sokkal jobban az apák végezték, mint a későbbi korokban. A Rodostóban bujdosó Mikes Kelemen is felmentve érzi magát olyan gondoktól, ami egyébként az apák kötelessége. „Abban nem törjük fejünket, hogy a gyermekeiniknek micsoda jószágot hagyjunk, mint növeljük, micsoda tisztséget, házasságot szerezzünk nékik".

35 így tehát érthető, ha Berényi György Mária nevű lányát Mikes Mihály veszi feleségül 1649-ben. A fejedelem adománya talán jegyajándók volt, amit az adományozás időbelisége sejtet. Mikes Mihálynak fontos szerepe volt az erdélyi eseményekben. Az 1657.-Í lengyel hadjáratkor a fejedelemmel ment ki és jött vissza Erdélybe. Ez alatt felesége Kőváron van bizonytalan helyzetiben, ezért kéri Rovniáról 1658. aug. 12-én írt levelében Rákóczi Györgyöt, hogy ha „Nagyságod oda nem provideál kegyelmesen" ott lévő „valami ikevés" javai elpusztulhatnalk. Jelen volt az 1660-á gyalui ütközetben, ahol egyike volt azoknak a főtiszteknek, akik Rákóczit a közvetlen ütközetre ösztönzik, majd mikor Rákóczi megsebesült, elmenekült a csatatérről. Eztán Rákóczáné, Báthory Zsófia ecsedi várában találjuk a Tarnóczi Sárát elrabló Mikes Jánossal együtt. A gyalui ütközetben szerzett sebeibe belehalt Rákóczi György testét Báthory Zsófia az ecsedi várba viteti és csak később szállítatja Sárospatakra, hogy anyja, Lórántffy Zsuzsanna mellé temethesse. A díszes temettetest Makes Mihály készíti elő. Apafii fejedelem alatt zágomi birtokára húzódik vissza, de Apaffi itt is figyelmezteti „... egy zágoni ember beszéllé nekem, — írja Cserei Müklós Apafiinak 1661. nov. 2-án, — hogy Mikes Kelemen 315