Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai

körül. Ezek mind egyidősek a terítővel. Az agnus ded fölött és alatta erősen sé­rült, alig olvasható rövidített szöveg van, mely viszont legalább félévszázaddal későbbi a térítőnél. Sajnos, a terítő származáshelyét és előkerülésének körülmé­nyeit mindmáig nem tudjuk, sőt az adományozók nevét sem sikerült a számos próbálkozás ellenére megfejteni. Ugyanis nem bizonyított hogy az ajándékozók neveinek MICHrMYK és MAR:BER rövidítései mögött a Mikes és Berényi csa­ládok nevei lappanganak. Az MYK :-rövidítés például számos ismert XV— XVII. századi magyar családnév olvasatát teszi lehetővé. így a Mikó, Mikola, Mikefal­vy, Mikos nevek egyaránt következhetnek'á MYK-rövidítés feloldásából. A meg­felelő interpretálást az irodalmi és genealógiai adatok 'hiánya nehezítette. Köz­ismert, hogy a Mikes—Berényi házassági kapcsolatokról nemcsak a XVII. szá­zadi forrásaink hallgatnak, hanem korábbi és későbbi adataink is. így a közké­zen forgó genealógiai és címertani könyveink segítségével sem remélhettük a probléma megnyugtató tisztázását. Egy véletlenül felbukkant adat azonban új lehetőséget nyitott a kutatásnak. A Vas megyei Felsőpaty község templomainak Canonica Visitatio-it tanulmányozva találtunk rá egy olyan antependiumra^ me­lyen a Mikeseik és a Berényiek insignuma volt. Ezzel a térítőnk olvasatának meg­felelő tényleges családi kapcsolatokra és összefüggésekre derült fény. Anélkül, hogy a felsőpatyi antependium és múzeumunk térítője között, az egykori meg­rendelők személyének azonosságán túlmenően bármilyen kapcsolatot feltételez­nénk, érdemes az anitependium felbukkanásának helyét és körülményeit részle­tesen ismertetni. 1 A felsőpatyi templom, ahol antepenidiumunk felbukkant, minden bizonnyal középkori alapítású. Az épület átvészelte a reformáció korát, mely Felsőpatyon még a XVIII. század elején is tartott. Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a középkori templomot már felújították. Szószéke kőből épült, szentélye boltíves, oltárképe az angyali üdvözletet ábrázolja, menzája kőből készült. A ta­bernáculum azonban ősi módon még a szentély északi oldalfalában van. Itt ta­lálható a sekrestye is, mely az oldalfalhoz kapcsolódik. A templom, az ősi egy­házakhoz hasonlóan, kelet-nyugati fekvésű. A katolikusok 1717-foen kapták visz­sza a protestánsoktól. Ekkor — a templom kegyura, — Esterházy László a szen­télyt és a sekrestyét alapjaitól megnagyobbította, a hajóhoz szentélyt építtetett. 1698 és 1758 között épült a déli részhez csatlakozó emlékkápolna, melynek krip­tájába Farkas Gábort, a templom kegyurát helyezték. Az új szentély Szűz Mária születését ábrázoló oltárképét Schaller István soproni festő készítette. A régi an­gyali üdvözlet oltárképét a déli kápolna oltárára helyezték. A templom fő- és mel­lékoltáráról a Batthyány-féle 1758-^as Canonica Visitatio tájékoztat első ízben. E szerint az új főoltárkép Szűz Mária születését (in festő Nativitatis Beatissiime V. M. celebrantur) ábrázolja az Immaculata Conoeptdo szerint. Az oltáron Szt. László és Szt. Katalin színes faszobrai ivannalk, lábaiknál pedig a négy evangélista. Az ol­tár legfelső részén a Szentháromság található. A mellékoltár angyali üdvözlet oltárképének alsó részén a jótevő Farkas Gábor inszágnuma látható. Az oltár fö­lött az atyaisten szobra áll, alsó részén pedig Szt. József és Ker. Szt. János fa<­szobrai találhatók. A talbernákuluim megfelelő. Az antependiumot amelyik Mi­kes és a Berényi inszignumokkal díszített az Alsó Patyi kastélyból adományoz­ták. (Antipendium ex Insignibus Mikesiano, et Berinyiano Constans ex Castello Also Pattyiensi donatum.) Volt a templomnak egy másik antependiuma is, mely a főoltárhoz tartozott. (Antipendium in Tela pictum) 1823 j ban a templom déli kápolnával szemközti északi falát áttörték és a déli kápolnához hasonló, kápol­naszerű térre alakították ki. 1838чЬап állt az Angyali üdvözlet-mellékoltár. Az 308

Next

/
Oldalképek
Tartalom