Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez

A földművelés lényegesen a 18. század második felében — a fiziokrata tanok hatására — kezdett változni.

26 A legelők területének csökkenésével páinhuzamosan szükséges volt az állatok takarmányát más módon biztosítani: takarmánynövények termesztésének bevezetésével és a szénagyűjtés fokozásával. A trágya összegyűjtése, a leveles takarmánynövények és a hüvelyesek, melyeket az új nyomásos gazdálkodás során termesztettek, elősegítették a gabonaféléktől kimerült föld regenerálódását. A kapásnövények ápolásánál a gyomot is kiirtották. Mindiez lehetővé tette, hogy felhagyjanak a parlagolással és az egész földterületet megszakítás nélkül földművelésre használják. A vetésforgónál, mely a 19. század közepétől kezdett tért hódítani, a gabona más terményekkel váltakozik (kukorica,, burgonya, lóhere, takarmányrépa, hajdina). Ugyanazon a szántóföldön különböző növényfajtákat is termeszthetnek, melyek egymást nem akadályozzák a növekedésiben (pl. kukorica, bab és tök). A szlovéniai mezőgazdaságban még ma is általános a legalább 6 éves vetésforgó, elvétve megtalálható a 7 éves is. Ez a gabonafélék, lóhere és burgonya különböző sorrendben történő vetéséből tevődik össze.

27 A vetésforgót Felsőszölnökön 'ko:ulevrat ta de (körbe megy) kifejezéssel jelöhk.'A vetésforgó 7 évenként ismétlődik. A termények vetésének sorrendje a következő: 1. lóhere 2. kukorica + bab + tök 3. búza (hajdina, kerékrépa) 4. burgonya 5. zab (vagy árpa, Triticale) majd parlag (p'rája) 6. rozs + lóhere 7. lóhere A zab után fölszántják a földet és 3—4 hétig pihentetik. Ezt nevezik parlagnak {p'rája). Ezután, másodszor is fölszántják a földet és megtrágyázzák. Mielőtt belevetnék a búzát vagy a rozsot, még egyszer felszánjták. A fent említett ugar a háromnyomásos gazdálkodásból maradt fenn. Ott is a tavaszi gabona után (zab, árpa) és a téli gabona előtt (búza, rozs) maradt a föld ugar. Felsőszölnökön a vetésforgót egy szántóföldön is ismerik. A föld egy részét répával vetik be, a másikat burgonyával ; vagy a szántó egyik részét árpával, a másikat burgonyával ; vagy a szántó egyiik felét zabbal, a másikat pedig lóherével. A lóherével bevetett szántóföldön tavasszal madársalátát Çcepincle) szednek. Akinek nincs igásállata és nem tudja megművelni földjét, az idénymunkán keresi meg egész évi burgonya-, kukorica- és gabonaszükségletét. A talaj megmunkálása Trágyázás A 13. század elején, amikor Felsőszölnökön égetéssel nyertek irtásföldeket, a hamu szolgált trágya gyanánt. A 13. század második felétől, a háromnyomásos gazdálkodás bevezetésével, a földet természetes, állati trágyával trágyázták. A szántóföldet a nyári aratás után legelőnek használták.

28 Az intenzív .állattenyésztés elterjedéséig, a szántóföldeket csak minden hatodik, tizenkettedik évben trágyázták. A trágyát vásárolták. A 18. században Magyarországion, egy szekér trágya, fuvarral 12 krajcárba került. 1 ha szántó 263