Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

iopán és ezeket öszekötő ívein használtak rozettás díszáitményt.

82 Spanyolországban az északi neszeken erős a francia építészet hatása a XI—

XII. századiban. Katalóniában Lado, Golegiata de Santa Maria templom (1124) kapujának bélletében a tympanon keretelésének ívét változó mintájú virágmotívum és gömbdísz díszíti. Szoros a templom kapcsolata a Saint Ruf d'Avignon kolostorával.

83 A tárgyalt két motívum Dél-Némietország-i román templomok (Regensburg, Worms) és a bamlbergi dóm (Georgenchor) közvetítésével jutottak el Jakfa, Sopronhorpácsra, Lebenyre és ez utóbbi templomok hatással voltaik a környező terület építkezéseire. A két 'motívum alkalmazása osztrák, cseh, morva területen is feltűnik. Két példát említenénk: A Prágától északra fekvő sazavai, régi, XI. századi kolostor egy átépítéséből származó ablakkeretén is láthatjuk a gömbös díszt.

84 Morvaországban a késői román építészet legjelesebb példája az 1240-ből származó trebici Sv. Prakop bencés kolostor. A templom szentélyének belső részén а csúcsíves galéria keretelését gyémántmetszés es motívum díszíti és az északi kapujának bélletében gömibös motívumot alkalmaztak. A büki kapu felépítésében tehát az olasz és francia hatások egyaránt megtalálhatók. A kapu kőfaragója bizonyosan jól ismerte a közeli szerzetesi templomokat, különösen Sopronhorpács és Jáfc közelsége jöhetett számításba. A kor építészeti jegyeinek ismeretében készítette el a kaput. Szerényebb megfogalmazásban kerülnek alkalmazásra a XIII. század eleji tipikus architektónikus és díszítőelemek. A kapu és a szentély ablakának készítője azonos mesterre vall, mert mindkét helyen azonos elv valósul meg.

85 A bejárat a jelentősebb falusi templomok mértékén is (túlnő, de a szerzetesi építkezésektől, azok gazdag építészeti részleteitől elmarad. Sajnos a kapunak csak egyik oldala maradt meg, melyet a helyreállítás során bemutattunk. Teljes szépségében már nem szemlélhető, teljes képet már nem alkothatunk róla. A templom belső kiképzése A román kori szentély lefedésére vonatkozólag tulajdonképpen nincs közvetlen adatunk. Boltozati borda, mely keresztboltozatra utalna nem maradt meg. „A templom hajóját düledező táblás mennyezet fedi — olvassuk az 1697« bői származó egyházlátogatási jegyzőkönyviben. A falon megmaradt vakolatfesítés is utal a síkmennyezetre, mely a hajót fedte. A hajó tehát a román koriban síkmennyezetes, és a mai boltozati kiképzése a XVIII. századból származik. Az északi hajófalon végzett falkutatás során, a kápolna melletti fal két oldalán egy-egy ülőfülke maradványa került elő, a barokk kettős falpillérek alatt. Itt eredetileg négy csúcsíves fülke összefüggő sora helyezkedett el. A kápolna építésekor a két középső fülke elpusztult, a két szélső is csak megrongált állapotban maradt meg.

86 *• A fülke szárköve, mint korábban utaltunk irá vájatos kiképzésű, alul egyszerű S formában zárul, felül a vállig nyúlik a vájat, melyet az indítással egyező zárás állít meg. Az ülőrészt, az oldalsó szárkövet, és az enyhén kmajló vállkövet kőből faragták ki. Az egyszerű vállkőről induló csúcsíves zárórész téglából készült, ós ezeken a középkori vakolás nyoma is megmaradt. (27. kép) Az északi hajófalat fellazító ülőfülkesor elhelyezése igen gyakori a vasi, zalai templomok sorában. Hasonlóakat láthatunk például a zalalövői, a magyarszecsődi, a becsehely—pólai, a búcsúszentlászlói, a hegylhátszentjalkaíbu, a meszleni, a csatári, a dabronhegyi Szt. Ilona és az őriszentpóteri templomokban. 242