Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

Ezek az adatok utaltak arra, hogy a templom a késarománkor jelentős emléke. A számos nyitott kérdés megoldására régészeti kutatás és a (templom egészének falkutatása indult meg.

46 A XIII. századi templom előtti építkezések A templom nyugati homlokzatéinak vakolatleverése után több építési periódusra utaló falszövet mutatkozott a felületen az 1972. évi feltárás után. A XVII. századi torony két oldalán, a iramán sarokpillér magasságáig határozott falelválás vált láthatóvá, amely a templom belsejében és a padlástérben is megfigyelhető volt. Ez felvetette annak lehetőségét, hogy templomunkat egy keskenyebb templom előzte meg, melyet a XIII. század második negyedében észak— déli irányban bővítettek. A két falelválás közötti falazaton egymás felett építési gerendafészkek nyomai mutatkoztak. A középső szakaszon a falszövet is eltérő, durvább volt (2. kép), mint a (bővített falszakaszon. Megkíséreltük régészeti kutatással a templom belsejében, adatokkal igazolni feltételezésünket. A templom nyugati homlokzatának belső oldalán, a két elváló falnál kutatóárkot jelöltünk ki {11. számú) (3. kép). A mai járófelülettől 100 cm-^re egy kis falcsonkot találtunk. A nyugati fal felső oldalán a két fal elválását az alapozás aljáig követtük. A középső falszakasz alapozásában, amely túlnyomórészt kőből épült faragott kvaderköveket találtunk, amelyek itt nyilvánvalóan másodlagosan használtak fel. Az alapozás fölött a fal felmenő része túlnyomóan téglából készült. (Téglaméretek: 28x14x6 cm) A nyugati fal szélessége 90 cm. A fal mellett, laza téglatörmelékes talaj mutatkozott, melyben két XIII. századi farágványtöredék ás előkerült. A laza törmelékes réteget homokos kiegyenlítés zárta le, mely a XVII. századi építkezést jelzi. (4. kép) Az elválás mindkét oldalán kiegyenlített falsíkot találtunk, s nem találtuk a csatlakozó északi fal nyomát, a falsík lefaragására sem utalt jel.

47 Az északi barokk kápolna előtt a hajóban, az északi hajófaltól 100 стчге, az újkori járófelületitiől — 75 спите, 80 cm széles kőfalmaradványt találtunk (12. számú szelvény). A fal meglehetősen rossz állapotban maradt meg, felette lévő törmelékben csantimaradványok mutatkoztak.

48 A szentély előterében (14. számú szelvény) 230 cm mélyen egy nagyon rossz állapotban lévő kőfalmaradvány mutatkozott. A szentély alatt lévő kripta lejárata itt volt, s építésével a korábbi falakat elbontották. Sajnos a hajó déli oldalán nagyméretű XVII. századi kripta húzódott, és a barokk kápolnák alatti XVIII. századi kripták lejárata is a hajóból nyílt. A hajó nyugati felében a barokk karzat lépcsőjével pusztították el a korábbi rétegeket. összefoglalólag elmondhatjuk, hogy Bük ősi település, és joggal feltételezhetjük, hogy már a XII. században állhatott itt kisebb templom. Sajnos, a későbbi építmények miatt a templomnak csak néhány töredékét találtuk meg.

49 A XIII. századi román templom A templom alaprajza, alapozása, szintjei A templom hajója téglalapformájú, melynek mérete 29,5x22 cm. A hajóhoz keleten gótikus támpilléres szentély csatOakoziík, mely alatt a feltárás során megtaláltuk a korábbi szentélyek maradványait. A nyugati homlokzaton emelkedik a XVII. századi torony. 213