Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei
valószínűség szeránt egy család tagjai. Közös birtokuk talalhaitó a Vulka folyó meŰetti Szántón, melyen tanár korábban megosztoztak. A család a XIV— XV. század folyamán tovább nő, a birtok tovább osztódik. A Bükiek közül 1368-ban egy Csepregen .tartott tanúkihallgatás alkalmával János fia Mihály, Lőrinc fia Miklós, Gyula fia Benedek és Mankó fia Mihály szerepelnek. 20 A büki családot később (több birtokperíben említik. Büki Adorján fia Tivan (Tyuan), a lajtamenti két Ikkán és Pomogyon (Pomach) — mely a Fertő tó mellett feküdt — volt birtokos, és Nagymartom Német Miklóssal és ennek Jensel nevű fiáival évtizedes perbe keveredett, az előzők hatalmaskodása miatt. Az 1377-ből fentmaradt oklevélben Garai Miklós nádor a két birtok felét a bükieknek ítéli Fraiknói Miklós és Jensel ellen. 21 A család jelentőségére utal, hogy tagjai között Büky Herbard mester (Magister Herbardus, ftlius Dominici de Buuk) 1381-ben Vas vármegye alispánja. 22 Zsigmond tórály idejéből, 1389-ből fentmaradt bizonyságlevélben Büki Vencel és Miklós Nyguan nevű birtokból osztályrészüket követelik. 23 Fenitmaradt a csornai konvent egy 1540-ben kiállított átiratában egy oklevél 1428-ból, amelyben Büki Mátyás fia Mihály, miután két leányát Bük, Holaj és Vinclaíaiva birtokokban a király által fiúsította. Az ezért járó költséget úgy fedezhette, hogy egy udvarhely felét, és VindLófalva negyed részét, s egy malmot a Repce folyón Ablánci Kreuz Miklósnak zálogba adta. Kiemeljük a számunkra legfontosabb adatot „possesionis Vynczlofalwa, super fluvio Repche." Egy 14384)01 fentmaradt oklevélben olvashatjuk, hogy a csornai convent előtt Büki Tyvan János fia István győri kanonok, Büki Mankó János és több Büki nemesek, Vincló fia Simon leányát Agáta asszonyt és leányait Vinclófalva Bükön (Felső-Bük) örökségükre nézve kielégítik. A szövegből (kiemelnénk, hogy „possesione Vynczlofalluabyik" szerepel, majd 14614)ől származó oklevélben pedig „Vinchefalva— Byk". Nevezetesen Büki János fia Dávid, János győri kanonok es Büki Agata nevében Hammer Miklóst és nejét „Vinchefalva— Byk" nevű birtok használatától tiltja, 24 A feljegyzésekben 1469-toen a Mankó családról elnevezve egy „Manlkofaliwabyk" fordul elő. 25 Köznemesi családról van szó. „A falunak újabb falura, vagy éppen falvaikra való szétbomlása — mint láttuk — sokszor a birtoknak a birtokos család tagjai közlött való felosztását követte, amikor az osztozó felek népeikkel és javaikkal a maguk birtokrészén építették fel külön residenciájukat. A birtokos el is adhatta a falu határának egy részét. A falvak 'kapcsolatainak olykor családfái állíthatók össze. Mintegy falubokrok ezek, melyekiben az egyes falvak már nevükben is sokszor kifejezik a filiális viszonyt." 26 — írja Szabó István a falurendszerrel foglalkozó könyvében. A régi íalu Bük, az okleveles adatok alapján 1360 után kettőzodött meg. Az írásos feljegyzések szerint 1428-ban már önálló falu „Vinchefalva". A falu neve két dolgot mutat, a ibirtokos nevét, és a birtokos esetben lévő személynévhez összetételben kerül a falva, amely a ibirtiofcvdszonyt is kifejezi. 27 Az anyafauuval lévő kapcsolatára utal az 1438нЬо1 származó oklevélben lévő falunév „Vinchefalva— Byk". Az 1469-foől fentmaradt adat, a Bük falu további tagozódására utal, „Mankofalwabyk" már további települést jelöl, melynek birtokosai a Büki család másik tagja, a Mankó család. Drinóczy György csornai kanonok 1830—1847 között gyűjtött adatai között „Manlkobük, Viszlobük, Egyházasbük" szerepel, azt írja, hogy a feljegyzés 1526-ból való. 28 Nyilván azért került az „egyházas" jelző a Bük falunév mellé, mert az ősi falu bírt templommal, és a másik két falu is ezt használta, ezért megkülönböztetésül kapta e nevet. 208
