Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

SAVARIA 13—14. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1979—1980 A BÜKI RK. TEMPLOM KUTATÁSI EREDMÉNYEI MEZÖSINÉ, KOZÁK ÉVA A Dunántúlon, Vas megyében Szombathelytől északnyugatra, a nyugati határ közelében fekszik Bük község.

1 A település szélén, szépen gondozott parktól övezve áll a falu temploma, mely a későromankori építészet eddig szinte alig ismert emléke, mely a magyar (műemléki anyagiunkban szinte egyedülállóan különleges helyet foglal el. A templom téglalap formájú hajójához, a keleti végén gótikus támpilléres szentély csatlakozik. A nyugati homlokzaton vaskos torony emelkedik. A hajé tömegét északról, illetve délről egy-egy barokk kápolna növeli. A kutatás kezdetén a szentély déli oldalán jellegtelen XIX. századi sekrestye állt. Méreteit, tömegét, szobrászati részleteit tekintve a gazdag díszítésű, nívós dunántúli szerzetesi templomainktól elmarad kvalitásban, — azoknál egyszerűbb — de a nyugatHdunántúM iroímán bari falusi templomaink közül kiemelkedik. A megjelent szakirodalmunkban kevés anyag áll rendelkezésünkre, mely a templommal foglalkozna. Ezt főképp annak köszönheti, hogy a XVIII—

XIX. századi átépítések során a középkori részletek átépültek, vagy .bontásra kerültek. A múlt század közepén Römer Flóris mindössze a következőket írja róla: „Lövőnél nem messze az állomástól egy halmot láttam, Bükk temploma távolról ódonszerűnek látszik.. ."

2 A Sopron megyei monográfiák több értékes adatot közölnek a falura és birtokosaira vonatkozólag. Az okleveles anyag zömét Nagy Imre oklevéltára tartalmazza.

3 Erre támaszkodva Beliczky János, különösen a XIV. századra vonatkozóan teljesebb képet ad a Büki családról.

4 Bár település-, birtoktörténeti szempontból értékes anyagot nyújtanak az említett összefoglaló munkák, a templomra vonatkozólag semmi adatot nem tartalmaznak. Csatkai Endre megyei monografikus munkájában a történeti áttekintés mellett a templom építészeti leírásával is foglalkozik. Felügyel a román kori részletekre, lés ezek alapján egy 1250—'1300 körül épült templomot feltételez. Említ a köríves diadalíven egy latin szövegű festett írástáblát, melynek szövegében rejtett római számjegyek adnak ki 1408-^as évszámot. Véleménye szerint ez átalakításra utaló évszám. Felismeri a templom jelentőségét, a .többi falusi templomon túlnövő értékét.

5 Genithon István topografikus munkájában röviden ír a templomról, és építési idejét 1250 körüli időre helyezi a szentély és a diadalív oszlopai alapján.

6 Éntz Géza, Vas megye gótikus műemlékeivel foglalkozó tanulmányában röviden említést tesz templomunkról. E helyt idéznénk rövid, jellemző értékelését : „A koragótikus, bimbós cisztercita jellegű oszlopfők tartják a büki templom diadalívét szép példájaként a cisztercita építészet tatárjárás utáni falusi 'elterjedésének."

7 205