Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Régészet - Károlyi Mária: Későbronzkori településnyomok Hegyfalu határában (A Halomsíros kultúra újabb leletei Vas megyében)
Kemenessömjéntől északra légvonalban kb. 1 kim-нге, a sík vidékből kissé kiemelkedő dombosabb részen fekszik. Itt egy terjedelmes szántóföldön többé-kevésbé megfigyelhetők voltak még az erősen leszántott halmok nyomai. A hat vagy hét halom helyén a kavicsos altalajt 10—20 m átmérőjű területen 40—50 cm magasságban fekete föld borította. E szétszántott földrétegből viszonylag nagy mennyiségű kerámiatöredéket és néhány magkövet gyűjtöttünk össze a halmok területén. Kerámiaanyagunk egésze a halomsíros kultúrához tartozik 58 . A környező területek halomsíros emlékanyagával összevetve leletegyüttesünkefc, majd minden darabunknak megtaláljuk párhuzamát a B 2 — С időszakra keltezett telep- és síregyüttesekben. Kerámiatöredékeink közül csak néhány darabot emeltünk ki bemutatásra, a többit csupán típusonként felsoroljuk: enyhén kihajló szürke és sárga többnyire urna peremtöredékek (10. ábra 8.), egyenesen vágott, felül kiszélesedő tál peremtöredékek (10. ábra 12), durva rücskös és rücskösen bordázott oldaltöredékek, ujjbenyomásos, bevagdosott és jellegzetes prizmaformákkal tagolt plasztikus lécdíszítésű oldaltöredékek, a kiszélesedő egyenesre vágott peremen simított, lejjebb rücsközött oldaltöredék (10. ábra 11), széles szalagfülű csészetöredékek (10. ábra 10, 15), a perem alatt benyomott körökkel díszített edénytöredék, egyenes peremű oldaltöredék, vízszintesen elhelyezett fül csonkjával (10. ábra 7) és egy kisebb urna nyak- és válltöredékei, jellegzetes karcolt díszítéssel. (10. ábra 5). A vállon körben haladó szaggatott vonaldísz és árnyalt háromszögek ilyen kombinációját láthatjuk a tápéi temető 156. sírjának füles edényén is 59 , sőt több nyugat-dunántúli urnán is megjelenik, e darabokról a későbbiekben esik szó. Léletegyüttesünik eléggé ritka darabja a matt fekete, körömcsipkedésekkel díszített oldaltöredék (10. ábra 6.). Szinte azonos töredékeket találtam egy Plzen-környéki halomsíros telep- és temetőanyagban, melynek egyébként több más kerámiatöredéke is — így a háromszögekkel és szaggatott vonalkomhinációval karcolt díszű darab — erős hasonlóságot mutat a kemenessömjéni leletekkel 60 . 1973-ban Rábafüzes község területéről hoztak a Savaria Múzeumba néhány kerámiatöredéket. Ezek a darabok főleg nagyobb urnákból származó simított, szürke vagy sárgásszürke váll- és oldaltöredékek, amelyeket karcolt vonaldísz borít (10. ábra 16—20) és néhány más töredék: egy kettős csonkakúpos edényből (10. ábra 14) és egy ujjlbenyomásos plasztikus lécdíszű, rücsközött felületű nagyobb oldalttöredék (10. ábra 13). A lelőhelyen még az évben Bandi G. végzett kisebb leletmentő ásatást, ásatási jelentésében beszámol arról, hogy a területen több őskori periódushoz tartozó településnyomokat figyelt meg és néhány rézkori gödröt tárt fel. Ásatása során a későbronzkor időszakából csupán szórványos leleteket gyűjtött össze 61 . Ez az összegyűjtött elég nagy mennyiségű későbronzkori szórványanyag a halomsíros kultúra helyi leletanyagát gazdagítja és mindenképpen megérdemli a részletesebb, elemző ismertetést. À halomsíros kultúra Vas megyei anyagának legnagyobb méretű és ép darabja az az urna, amelyet Ikervár község közelében a Rába partjából emelteik ki. Szeszélyesen kanyargó folyónk ma is állandóan szaggatja partjait illetve másutt lerakja hordalékát, így bizonyos, hogy a napvilágra került edény valamikor a folyató] távolabb feküdt, feltehetően sír mellékleteként elhelyezve. Alig kihajló peremű hengeres nyaka élesen válik el a terjedelmes, erősen kihasasodó testtől, mely a talp felé jelentősen összeszűkül. A test kihasasodásán négy kerek fül helyezkedik el, minden fül felett egy-egy árkolt bütyökkel (11. ábra 1). Urnánk gyakran előforduló általános típusa a hazai klasszikus halomsíros időszaknak (©2—C), csupán a díszítési variációkban (bütykök elhelyezése, száma, 151
