Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Régészet - Károlyi Mária: Későbronzkori településnyomok Hegyfalu határában (A Halomsíros kultúra újabb leletei Vas megyében)
gyakran bekarcolt illetve besimított vonalakkal is hangsúlyoznak (4. ábra 2. és 4). A hegyfalui ház és környékének leleted között több ilyen korsótöredék is szerepel, többnyire sáma nyak, illetve peremes nyaktöredékek (VI. t. 2.; 4.; 7.; 9.), valamint füles oldaltöredékek (IV. t. 6.; VI. t. 5.). A (házból származó két (töredékünk különösen finoman megmunkált edényből való darab, egyikük felületét sötétbarna fémes csillogásul bevonat borítja, mely helyenként foltokban megkopott (V. t. 2—3.). Ez a felületkiképzés területünkön gyakran előfordul a gátai csoport jellegzetes kétfülű korsóin is. A má^ik, hasonló finomságú töredék magasra húzott fülű kis csészének rekonstruálható (4. ábra 5), melynek a hastól élesen elváló nyaki részén sekély ferde karcolt vonalak húzódnak. A töredék hasonló módon fényezett, faketésíbarna színű. Kis csészéink csoportjából még két típussal talállkoztunk, mindkettő igen gyakori jellegzetes lialomsíros forma. Az egyik szórványlelet: gömbös testű, alacsony nyakú csésze kis kerek füllel, nyakának vágása alatt (beszúrt pontok sorával és apró kerek bütykökkel díszítve (5. ábra 3, illetve V. t. 11 és VI. t. 8), míg a másik a házból előkerült benyomott aljú kis füles csésze, melyet hasának törésvonalán elhelyezett hegyes bütylkök sora díszít (V. t. 6—7, illetve 4. ábra 6). A kis edényeik sorát zárjuk egy a házból származó füles csupor rekonstrukciójával, melynek nyakát vízszintes besimítás-sorok borítják, az edény vállán fülek sorakoznak (4. ábra 3). Hasonló füles csuprot láthatunk a tiszafüred—majoroshalmi temető 71. sírjában, a hegyfalui darab így kétségtelenné teszi ennek bronzkori datálását. A finom megmunkálású darabok közé tartozik egyetlen talpcsöves edényből származó töredékünk, a gyakoribb harangosan szétterülő alaktól eltérően a talpcső lefelé kissé szűkülő formát mutat. Edényünk gondosan simított, fényezett Ibarnásfekete felületű (IV. t. 11). Hasonló kis talpcsöves edények nagyobb számban fordulnak elő a tápéi halomsíros temető anyagában is 19 . A durvább kivitelezésű edények két típusát említjük még meg: tölcséresen kihajló nyakú, hasas csupor az egyik, amelyet vagy pereme alatt vagy a vállán lapos bütykökkel alakítanak ki (5. ábra 2, illetve V. t. 4—5 ; VII. t. 2). Több ilyen töredéket is találtunk la ház, illetve környéke leleted között, olykor az edény nyakától élesen elváló hasa durva rücskös felületű (IV. t. 3). Ez az edényiforma gyakori darabja a középső bronzkori kultúráknak, használja a gátai 20 és a magyarádi 21 , de a többi szomszédos kultúra népe is 22 . Másik típusunk a halomsíros kultúra leletanyagában igen nagy számban előforduló magas, kihajló peremű élelemtartó edény, amelynek vállán többnyire benyomkodott díszítésű plasztikus borda halad körben. Ez gyakrabban kétfülű változatban ismert, de előfordul a vállán lapos, széles fogóbütykökkel is (5. ábra 1). A forma középső bronzkori eredetű, szinte azonosan kialakított, rücsközött felületű darabokat láthatunk a szomszédos területek aunjetitzd leletei között is 23 . A rücsközött külső — simított belső felületkiképzés igen sok kerámiatöredékünk jellemzője, ezt a díszítésmódot több változatban is alkalmazzák, találunk függőleges, vízszintes és ferde bordaszerűen kialakított rücsközést is edények nyakUletve hastöredékein (IV. t. 12—14; V. t. 15; VI. t. 11—12; VII. t. 4, 6, 7, 9). A ház környékének leletei között egyetlen vastag pereimtöredéket találtunk, mely belső felén enyhe vízszintes síkozást mutat, ez a darab esetleg nagyobb urna kihajló peremtöredéke lehetett. (V. t. 13). A Hegyfalun felszínre Ikerült településnyomokról összefoglalóan megállapíthatunk néhány tényt. A kibontott agyagos omladékréteg — némi kiegészítéssel az erősebben lepusztult helyeken — határozott körvonalú alaprajzot árult el, amelyből föld feletti építményre tudtunk következtetni. Az építmény körülhatárolható paticsomladékai alól a gátai csoport és a halomsíros kultúra kerá140
