Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Bándi Gábor: A Kárpát-medence korabronzkori fémművességének történeti összefüggései

kulturális hovatartozás ezeknél is megoldatlan. 46 A Balfcány—Abapusztán elő­került balta és tőr korai erdélyi kapcsolatai ugyancsak nyilvánvalóak. 47 A Kárpát-medence déli peremterületein megjelent rézművesség eredetével igen széles körben foglalkozott a szakirodalom. A kérdéskör távolabbi földrajzi és kronológiai problémáitól itt eltekintve, igen valószínűnek látszik, hogy a ké­ső-Cotof eni — Glina III — Viuöedol körben megjelent 1 , gyártott és továbbterjesz­tett rézeszközök, Dél-balkáni Ezero—Milhalic, illetve a K-balkáni Ezerovo kul­turális és fémiművességd regiából kerültek а DunaHvidékre. 48 E fémművesség tartós Kárpát-Hmedenceá hatásával, — a gyors Ny—ÉNy-d továbbterjedés ellené­re, — nem számolhatunk, a különböző koraibronzkori népcsoportoknál. Ennek okai a Makó—Kosihy—Caka, illetve & Somogyvár—Vinkovci kultúrák esetében, a letelepült déli tellkiultúráktól eltérő életmódban, a korai bronzkor elején le­játszódott etnikai és kulturális átrendeződésben, de főként a gyártó-ellátó köz­pontok, elsősorban a vuóedóli kultúra megszűnésében kereshetők. 49 A korai bronzkor második periódusában, feltehetően kisebb É-balkáni tör­téneti mozgások révén, újabb kulturális egység alakult ki a Tusza—Maros—Te­mes-közben, az óbéba—Pitvaros csoport. 50 Ennek következményeként, nyilván­valóan a helyi makói őslakossággal együtt, megindult a Duna—Tisza^közén a Nagyrévi kultúra fejlődése. 51 A DK felől induló láncreakció hatását is figyelem­be véve, DNy-Szlovákiában a Nitra kultúra, míg K-Szlovákiálban a Kostany kultúra fejlődésének első szakasza kezdődött ebben az időszakban. 52 E periódus­hoz költhető a Glockenbecher kultúra kisebb népcsoportjainak Duna-menti be­nyomulása és nagyrévi környezetben való megtelepedése. 53 A Dunántúlon, — kevés adat birtokában, — a Somogyvár—Vinkovci kultúra Ny—ÉNy-i terjesz­kedésével számolhatunk. 54 E három történeti indítású és jelentős belső átren­deződést eredményező események, új vonásokat hoztak a fémművesség terüle­tén is. Az Óbéba—Htvaros kultúra temetőiben egy jellegzetes, viseleti összefüggé­sű ékszerhasználat honosodott meg. A fejen a hajkarika és a lemezdiadém, a nyakon és valószínűleg a áruházat mellrészén a torques, a pánsipalakú diszek, a szemüvegspirál és a bepödrött szélű négyszögletes lemezek találhatók. A kar és kéz ékszerei a drót karperec és kartekercs, valamint a gyűrű. Annak ellenére, hogy az ékszertípusok egy része már a rézkorban is ismert volt (szemüvegspi­rál, drót karperec ós kartekercs, torquez), az egész viseleti együttes, a gyakori cyprusi tűvel együtt, mégis új jelenség a korai bronzkor folyamán. A szerszá­mok, illetve fegyverek közül csupán egy új tőrforma megjelenése bizonyítható, ez az egyszerű triangularis típus. 55 Valószínű, hogy a gazdag fémhasználat, — ez esetben már a cinnszégény bronz készítésével számolhatunk, — a Maros-vi­dék élénk erdélyi kapcsolataiból táplálkozhatott. Ez a terület lett a nyersanyag­száílítás egyik fontos útvonala is. A korai bronzkor második periódusában, e déli központtól távolodva, még igen szegényes a bronzhasználat. A Nagyrévi kultúra régebbi fázisában (ökör­halom—Kőtörés típusok), csupán elvétve ismerjük az új fémek néhány varián­sát, (hajkarika, bepödrött szélű négyszögletes bronzlemez, triangularis tőr). 56 A Somogyvár—Vinkovci kultúra köréből semmilyen adattal nem rendelkezünk. A Kárpát-medence É—ÉNy-i területein megjelent Nitra és Kostany kultú­rák korai fómhasználaita idegen, transzkárpáti, közép-kelet-európai eredetet mutat. A rézből készült ékszerek, — Schläfenring, Blattförmiger SahMfenring, Noppenring, Armreif, Fmgerring, Weideniblattförmiger Fingerring, Spiralför­miger Armreif, — a délitől eltérő viseletet képviselnek. 57 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom