Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - B. Dorner Mária: Adatok a szombathelyi piaci kápolna történetéhez

pen víz nincsen benne, az holds ugyan csak víz állhasson, tetetett egy rendelés: hogy azon ,tó partyai bevonyaittassanak városi munkások által, és az közepén négy ölnyi hosszúságú és harmad fél ölnyi szélességű tó csináltassék, az mely kő rakással keríttessék be." VamL. Városi jkiv. 1746—1749. 54. 1. j 1777. április 25-i közgyűlésen elhatározták, hogy a feltöltött tó helyén a város kutat ásat. VamL. Városi jkv. 1776—1781. 135.1. vö: Kuncz—^Kárpáthy: i. m. 134.1. 1805. június 17-én kelt szerződés szerint Holczheim Mátyás ácsmester a városi piac közepén új, kétcsöves* szivattyús: kutat épített 472 Ft-ért. E kútnak már a tervrajzát is ismerjük, mely а jelenlegi kutatások során került elő. VamL. Városi jkv. 1805—1806. 71. 1. VamL. Szombathely városi közgyűlési és tanácsülési iratok (tanácsülési iratok) 1808. Fasc. 132. N. 99. 17. A piarcon lés Karicsában állottak a városi mészárszékek), eleinte fabódék, utóbb állandó épületek. VamL. Városi jkv. 1672—1678. 268. i. VamL. Városi, jkv. 1678—1686. 279. L 1713«ban a mészárszék fazsindelyes volt, „...a város piarczi Mészáros székét megsindeleztettem, ... sindelszeget vettem 1000 idarabot, lécszeget 500 darabot." VamL. Cassa dorn. 1713. 18. Kwncz—Kárpáthy: L m. 184-189. 1. VamL. Városi jkv. 1816—1817. 312—314. és 344—345. 1. 19.1836. április 24-i közgyűlésen szóba került a torony lebontása Kuncz-^Kárpáthy: i. m. 198—199. 1. 1837. augusztus 17. a közgyűlési határozat a torony lebontása mellett dönt. Kuncz—Kárpáthy: i. m. 199. és 202. 1. vö: Kádár—Horváth—Géfin: i. m. 46. 1. 20. VamL. Városi jkv. 1836—1837. 104. L 21. VamL. Piaczi Kápolnáról szóló Acták N. 2. 22. „Sebestyén egyik leghíresebb ókeresztény vértanú. Ünnepe egy napon van Fá­biánéval, de személyes közük egymáshoz nincs. Sebestyén császári testőrparancs­nok volt, akit 'nyíllal végezitek ki. A betegséget, a halált az archaikus hiedelem­világ a ínyíl művének tulajdonította és ennek ősi szimbolikus képzeletéből követ­kezett, hogy későbbi századok során' Sebestyén alakjával kapcsolatba hozták a nyilat, a pestis nyilát." Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. 160—161. 1. jçisZ Véleményünk szerint a valóság az, hogy nem azért emeltetett a város a két szent tiszteletére kápolnát, mert akkor kezdett a járvány csökkenni, hanem általános szokás volt, hogy a pestis nyila csapása ellen Sebestyén oltalmát kérik a hívek. „a Sebestyénkultusz a barokk jámborságban pestisoltalmazó mozzanatokkal egé­szül ki, ami a kápolmaépítésekiben is megnyilvánul." Bálint: i. m. t 162. 1. 23. VamL. Piaci Kápolnáról szóló Acták N. 2. 24. További gyűjtőív nem került elő, pedig valószínű, hogy a fenti összegen kívül a gyűjtést tovább folytathatták, mert az említett levél hátlapján az összeg 445,50 Ft voll 25. „Anno Die 2. January. ... MOÖR Kőműves János... vett megh örökben itt a Szombathelyi Piarczon ... néhai Pongrácz Llona Boltja felét... Nyolc magyar fo­rinton az Vallás Pénzzel együtt... úgy mint nyolc forintot Kőmives János megh adta és fölvette azon Boltot, az Városnak esztendőhkint róla járandó szokott árendájával'..." VamL. Városi jkv. 1707—1712. 147. 1. 26. VamL. Városi jkv. 1707—1712. 203—204. 1. t VamL. Horváth Tibor Antal: A város kápolnája с kézirat 1—2. 1. Kádár—Horváth—Géf in: i. m. 31. és 156. 1. 27. Pádimentum tn. nép. rég. padló(zat) (latin) Magyar Értelmező Kéziszótár Bp. 1972. 1075. 1. 28. VamL. Városi jkv. 1707—1712. 204. 1. 355

Next

/
Oldalképek
Tartalom