Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)
Helytörténet - B. Dorner Mária: Adatok a szombathelyi piaci kápolna történetéhez
Orgona A kápolna díszes kórusán az építkezés után hamarosan orgona is állt. Hogy az orgonát ki építette és mikor szerelte be, arra utalást sem találtunk eddigi kutatásaink során, de azt hitelt érdemlően bizonyíthatjuk, hogy 1728-ban már orgonája volt a piaci kápolnának, mely ekkor javításra szorul. A számadások adatai szerint 1728. augusztus 20-án harmadfél forintot fizettek ki az orgonacsinálónak kisebb javítási munkákra. 83 E korai időszakban még néhány javítási számlát találtunk. 1731. július 11-én „minemű bizonyos munkát tett a kápolnabéli orgonán az helyi orgonás mester", írja a számvevő 84 1736 június 16-án a tislémek 23 garast fizettek, mivel az orgona mellé 2 db deszkát csinált. 85 Szigeti Kilián kutatásai szerint Szombathelyen az orgonaépítés a XVIII. század elején indult meg, annak ellenére, hogy orgonaépítő műhelyről csak 1742-ből ismer adatokat, amikor a keszthelyiek felkérésére Streussel Joachim szombathelyi tislér (asztalos mester) épít orgonát. 86 Valószínű, hogy az ő személye rejlik 1731-ben a „helyi orgonás mester" megnevezésében is, aki minden bizonnyal a XVIII. század elején bevándorolt német iparosok között került Szombathelyre, s 1742-ben is még itt dolgozott. Fia Streussel József 1732-ben született Szombathelyen, aki szintén orgonakészítő és asztalos volt. 87 1739 augusztus 22-én a „soproni orgonacsinálóinak" a kápolnában levő orgonának igazításáért két forint és ötven pénzt adtak a pénztárból. 88 Az 1754-es visitáció leltára mindössze annyit tudósít, hogy a kápolnának van orgonája. 89 Az ugyancsak 1754-ben kelt Stenczperger-féle alapítvány pedig orgonás litániát említ. 90 Az eddig közölt adatok bizonyítják, hogy az orgona nem az 1766-os bővítés után került a piaci kápolnába, mint azt Szigeti Kilián tanulmányaiban írja és mestere sem lehetett a Szombathelyen működött Hiei1pnschf0t János Miklós orgonaépítő, mert ő csak 1761-4>en jött Szombathelyre. 91 Inkább elfogadható az a megállapítás, hogy a kápolnaépítés utáni időben került az orgona a kápolnába s mestere és javítója Streussel Joachim lehetett. Sajnos a számadások nagyon ritkán említenek mesterneveket e korai időszakiban, ami a pontosítást a kutatások során akadályozza. A kápolnabővítés és újjáépítés során áttanulmányozott számadásokban is ritkán fordul elő orgona javítási számla. 1772-ben a „kápolnaibéli orgonának megigazításáért 4 forintot fizetett ki a számadó". 92 1775-ben „az orgonacsinálónak kosztjával együtt 9 Ft összeg szerepel a kiadásokban. 93 Valószínű, hogy nem helyi orgonajavító lehetett, mert ezidőszak alatt Szombathelyen orgonakészítő műhely működéséről nem tudunk. Nem ismerjük eddigi adataink szerint a kápolna orgonájának nagyságát, csak annyit tudunk, hogy a XVIII. század közepéig általában 4 regiszteres pozitív a leggyakoribb típus. 94 Valószínű, hogy a piaci kápolna kis orgonáját az átalakítási munkák során felújították, bővítették, hisz 1777-ben József Pössman asztalosmester „az orgona számára 2 emelőt készít, 1 rámát bekötőléccel, valamint egy pultot, kottatartót." 95 1783^ban pedig 100 forintot költöttek a kápolnapénztárból az orgonára. 96 Hogy milyen munkát takar e ténylegesen kifizetett összeg, azt számlarészletezés hiányában nem tudjuk, de nagyobb javítást feltételezünk s arra következtetünk, hogy az orgona ezidőszakra már kezdett elhasználódni s ezért javításra szorult Az 1803-as Bőle-féle visitáció az orgonáról mindössze annyit tudósít, hogy „a kórus illendő orgonával van ellátva". 97 , , | , I ; 347
