Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Művészettörténet - Rajki Gyula: Rumi Rajki István és életműve II.

SAVARIA 11—12. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1977—78 RUMI RAJKI ISTVÁN ÉS ÉLETMÜVE II. RAJKI GYULA Genton István főszerkesztő írja róla a Művészeti Lexikon 4. kötetében: „ ... nehéz körülmények között, méltánylást alig találva alkotott." Részben e tényeket kifejtve kívánok a rövid életrajzhoz

1 néhány jellemző eseményt felvillantani a hatéves kutatásom bőséges anyagából.

2 így kellően érzékeljük és értékelhetjük a művész — főleg az utolsó 20 év ének — lényegében gyötrelmes életét, valamint pályáját. Festőművész barátjának Soproni Horváth Józsefnek — később Munkácsydíjas — írt utolsó levelének

3 sorait idézem: „Nagyon Kedves kolléga vagy Jóska, hogy Imég az én sorsomra is gondolsz. Megérted azoknak a súlyos helyzetét, akik teljes bizonytalanságban kénytelenek élni és családot iskoláztatni. Ez az úgynevezett független, de nyomorúságos sors. Én jelenleg a kis Szt. Márton faszobron dolgozom. A márvány vízhordó szobromat is be kell fejeznem, amin szintén van három heti munkám még." A harmincas évek második felében elismertem a magyar szobrászok élvonalába tartozott, és nagyon jó kapcsolata volt Szőnyi Istvánnal, Pátzay Pállal, valamint Medgyessy Ferenccel. Pátzay Pállal 1937 tavaszán ismerkedett meg, egyik levelében erről így írt:

4 „Rég várt kiállításom cmájus 2-án nyílott meg. Óriási érdeklődés volt a szobrászok körében úgy, (hogy Pátzay /Pali akit csak azelőtt egyszer láttam, imár a beszállítás napján eljött s ö rendezte kiállításomat. Pátzay val nagyon jó (barátságba lettem, meghívott magához, hogy a Párizsba készülő Szt. Istvánját megmutassa. Nagyon intelligens kedves fiú Ö. Ügy látszik megértjük egymást." Ezt követően a levél kilenc országos és budapesti napilap nagyon kedvező kritikáját foglalja össze. Majd a következő sorokkal folytatódik : „ ... bár sok 'keserűségen mentem át Szombathelyen, én ma is Szombathely színeinek szereztem elismerést i(Elek A. cikke). Az az én szűkebb hazám, bármennyire mostohán bánt velem." Ezen érzések és a gazdasági válság miatt fokozódó megélhetési gondjai tükröződnek a „Kígyóölőben" (Küzdelem II.). Ebben a jelentős alkotásában is a forma tisztasága mellett hihetetlen nagy erő jelenik meg, melyet a művész elkeseredése és gyötrelme ihletett. Dr. László Gyula professzor Rumi Rajki István szobrairól írt nemes hangvételű, magvas tanulmányának

5 címéül is „A fcígyóölő"-t választotta. A bevezető után ismerkedjünk meg a művészpálya főbb eseményeivel. A párizsi Julian Akadémián fél évet, a müncheni Képzőművészeti Akadémián hat évet, a budapesti Állami Szobrászati Mesteriskolán — ahol Beck ö. Fülöp és Stróbl Alajos voltak tanárai — négy évet tanult, mindegyiket dicsérettel befejezve. Beok ö. Fülöp hatása megerősíti benne az új, egyéni szobrászat kialakításának törekvéseit. 1921 nyarán visszaköltözött Szombathelyre, bár személyes konfliktusának emléke Egyed Kálmánnal, valamint a közeli zömmel művészeti témájú konflik469