Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerészettörténet - Benkő Ferenc: Hogyan bánjon az orvos a patikusokkal? – Fr. Hoffmann „Medicus politicus”-ának regulái

49—68. lap MÁSODIK RÉSZ Az orvos kötelességei Kívülálló személyek iránt I. fejezet Az orvos kötelességei a gyógyszerészek iránt 1. Szabály „Praescribat formulas eleganter Medicus." Írja az orvos választékosan a rendelvényeit, mert ha így nem tudja, az érthetetlenség hírébe keveredik; ugyanis a patikus az orvost a receptjeiből ítéli meg. Éppen ezért ne erőltessen ki más módot a formulák előírásának megszokott rendjén. Ne írjon fel olyanokat, melyeket semmiféle rázassál (vagy keveréssel nem lehet elkészíteni. Ne nézzen ki másként az orvosság, mint ahogyan az orvos elrendelte. 2. Szabály „Existimatio Medici dependet a medicamentorum praeparatione." Az orvos elbírálása a gyógyszerek elkészítésétől függ. Ez a szabály kötelez arra, hogy azokat a gyógyszereket, amelyeket ö maga szolgáltat Ы, helyesen készítse el, ne hitvány módon. Másrészt a gyógyszerésznek is kifogástalan rendelvényt adjon, ha az kéri tőle. 3. Szabály „Medicus, non quod opus, sed quod necesse est, praescribat". Az orvos ne azt írja fel, ami kívánatos, hanem azt, amire szükség van. Ez ellen a szabály ellen a legtöbb orvos véteni szokott, mert úgy ivélekednek, hogy a rendelvények sokféleségével hírnevet szereznek maguknak. Az ilyen szokás a gyógyszerésznek nem kedvezőtlen ugyan, (mindazonáltal arról tanúskodik, hogy az orvos tudása nem is olyan szilárd. Ezzel szemben mindenki dicséretét elnyeri, ha kevés orvossággal szünteti meg a (betegség fenyegető rémét, és ezzel szakképzettségének tökéletes bizonyságát adja. Valóban igaz, hogy mindezek során sok minden (gyógyszer Sz.) lehet hasznos, esetleg éppen csak a véletlen folytán, de nem szükséges, éppen ezért inkább mellőzendő, mert a gyógyszerek nagy mennyisége megrontja a természetet és megzavarja, így nem úgy működik, amint kellene —, holott a legtöbb vonatkozásában a természet olyannak tekinthető, mint ami a gyógyulás célját szolgálja. I 4. Szabály „Quae in Pharmacopoliis prostant noscat Medicus". Ismerje az orvos mindazt, ami a patika-házakban rendelkezésére áll, akár simpliciáról, akár kompozitáról legyen szó, ismerje az árszabásukat is. A gyógyszerek elkészítésénél mindenekelőtt azt vizsgálja, hogy megvan-e a spirituszok ereje, vagy sem, frissek-« az olajok, vagy már avasodásnak indultak, a desztillált vizek nem kezdtek-e megecetesedni? Ezeket is és más dolgokat is ismerjen jól, hogy biztos legyen az orvosságok jó minőségében, amelyeket fel kíván írni. A gyógyszerek adagolása sem lehet mindég ugyanaz, ha az összetételben és az elkészítésben nagy a különbség; olykor egy-egy gyógyszernek egyetlen cseppje nagyobb hatású, mint egy másik. Ha az orvos nem figyeli meg ezeket, nagy tévedéseket követhet el, különösen a hánytatókkal és az opiátokkal: ezekkel 431