Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerészettörténet - Grabarits István–Zalai Károly: A XVIII. századi magyar gyógyszerkincs osztályozása és értékelése

egy gyógyszer jegyzék 1732-ből. A második a „Taxa Pharmaceutica Posoniensis", az első magyar hivatalos gyógyszerárszabás 1745-ből. A harmadik forrásunk a kőszegi jezsuita patika leltára 1773-ból, a negyedik a székesfehérvári jezsuita patika leltára 1774-ből. E négy forrás gyógyszerkincsét összesítettük és egy adattárban rögzítettük. Az összesített anyagot tekintjük a XVIII. század magyar gyógyszerkincsének. Ez a gyógyszerkincs a további kutatások során bővülhet. Természetesen nem csak számszerűen ismertük meg a gyógyszereket, hanem ismerjük azok erede­tét, összetételét és készítésmódját is. Az osztályozás vázát és az (egyes forrásokban talált gyógyszerek számát az I. sz. táblázatban foglaltuk össze. Az 1. sz. ábrán a szimpliciák és kompoziták számát és arányát tüntettük fel. A szimpliciák számát egynek véve, forrásaink az ábrán látható arányokat mutatják. A korabeli német taxák aránya: 1:0,52. 6 A nyomtatott forrásokhoz képest feltűnő eltérést mutat a két leltár. A 2. sz. ábrán gyógyszercsoportonként, százalékos megoszlásban ábrázol­tuk a nyomtatott magyar források, valamint az összesített magyar gyógyszer­kincs adatait, összehasonlítás céljából közöljük a korabeli német taxák átlag adatait is. A német adatokat Herbert Wietschoreck közleményéből vettük át. 7 Száz százaléknak az egyes források összegét tekintettük. A grafikon alapján jól érzékelhető a XVIII. századi magyar gyógyszerkincs szerkezete. A legnagyobb a növényi eredetű gyógyszerek aránya. Jói látható a grafikonon, hogy a ma­gyar gyógyszerkincs szerkezete szinte azonos a német gyógyszerkincs szerkeze­tével. 4. (fcép. Az ásvámyi és a kémiai anyagok százalékos megoszlása Abb. 4. Die prozentige Verteilung der mineralischen und chemischen Materialien 421

Next

/
Oldalképek
Tartalom