Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerészettörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakuláa Vas megyében a XVI–XVIII. században I.

visszatérése mellett szól, hogy ekkorra állnak rendelkezésre nagy számban az olcsó, az expedícióhoz szükséges üvegek az üveghuták számának növekedése következtében. Paracelsus 1520 körül találja fel a (közel tömény sósav előállítását,

21 amely szükséges a királyvízihez. A jkirályvizet az egyre jobban fejlődő nemesfém bányászat igényli, alkotórészeinek eltartásához nélkülözhetetlen az olcsó üveg. Ezért létesülnek tömegesen az üveghuták, elsősorban a bányatulajdonosok kezdeményezésére 'és kezelésében hazánk területén is. A Batthyány uradalmaknak a ma is- Glashüttennek nevezett kis községben (Burgenland), néhány (kilométerre a szalónaki vártól volt üveghutája a XVII. században. A magyarországi huták az ausztriaiakkal egyidőben létesülnek, vagy még valamivel előbb, csak a XVIII. században kerül sor mesterséges visszaszorításukra a Habsburg iparpolitika következtében.

22 Ha meggondoljuk az előrebocsátottak után, hogy a XVI. században nagybn kevés még a patika, emiatt messze földről Ы /mentek oda a gyógyszerért, kézenfekvőnek látszik az aromás vizek „decentralizált", helylbeni előállítása. Az égetett vizek tehát átmenetnek foghatók fel a háziszer és gyógyszer fogalma között. Az uradalmakban folyó szervezett vízégetés önálló ipari tevékenységnek tekinthető, amely művelet nálunk — a Batthyány levéltár tanúsága szerint — a XVII. század folyamán vonul !be a gyógyszerészi feladatok körébe. Gyógyszerhatás szempontjából nézve a kérdést: korábban az 'egyes gyógynövényekből csak főzetek és forrázatok formájában, a beteg házánál készült a folyékony gyógyszer. Az illóolaj tartalmú drogból desztillálva a házilag készített f őzetekkel szemben tökéletesebb készítményt kapunk, mert ,az értékes illóolajok és aromás anyagok nem távoznak el és vesznek .kárba a főzés során, hanem átmennek és benne maradnak a desztillátuimban, tehát tökéletesebb hatást fejthetnek ki. A vízégetés gyakorlati hasznának megokolását fejtegető gondolatokat látszik igazolni az a tény, hogy korszakunkban a megye területén található Batthyány uradalmak alábbi központjaiban: Szalónak i(1601), Dobra (1631), Németújvár (1636) találkozunk még vízógető tevékenységgel a rohonci váron kívül.23, 24 A Batthyány levéltári adatok közül tekintsük át most (birtokközpontonként, időrendben a patikusokkal és patikákkal foglalkozókat: Németújvár: A legkorábbi, patikussal foglalkozó, fellelhető adat 1543-ból való; arról tudósít, hogy Antonius Dryblin i(Deyblin) apotheker leesett a lováról, állapota súlyos.

25 1586: Lassanz, a grazi Münzmeister i(pénznagy, korabeli hivatal) írja a grófnak Németújvárra, hogy „Gráoban mostan kevés a patikáriussegéd".

26 1587: Az előbbi Lassanz írja Batthyánynak : „Paul Winkler, akit itt megbízható patikusnak ismernek, fog Németújvárra menni".

27 Két utóbbi adatunk bizonyítja, hogy a várban a gyógyszerészre szükség van, a gróf külországlból (Stájer) kíván szakembert hozatni. Hogy a patikus mesterség meghonosodik a várban, bizonyítják a további, patikusokról szóló adatok, a patika létezését pedik a későbbiekben tárgyalandó patika-leltárak. 1588: Egy levél „Johann Neader Hof und Leibapodeger"-t (udvari és házi gyógyszerész) említi.

28 Ugyanez évben „Apotheger Jörg Maurittz hat ein Lagell pamöll gekauft ..." („ ... vásárolt egy átalag fa-olajat (ol. olivar.)" (és pénzre van szüksége).

29 A következőkben az adatok gazdagabbak, már a várban működő patikára vonatkoznak. Ismerjük az 1634. évi (májusi és augusztusi leltárat, az 1646. évit, 404