Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerészettörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakuláa Vas megyében a XVI–XVIII. században I.

visszatérése mellett szól, hogy ekkorra állnak rendelkezésre nagy számban az olcsó, az expedícióhoz szükséges üvegek az üveghuták számának növekedése kö­vetkeztében. Paracelsus 1520 körül találja fel a (közel tömény sósav előállítá­sát, 21 amely szükséges a királyvízihez. A jkirályvizet az egyre jobban fejlődő ne­mesfém bányászat igényli, alkotórészeinek eltartásához nélkülözhetetlen az ol­csó üveg. Ezért létesülnek tömegesen az üveghuták, elsősorban a bányatulaj­donosok kezdeményezésére 'és kezelésében hazánk területén is. A Batthyány uradalmaknak a ma is- Glashüttennek nevezett kis községben (Burgenland), néhány (kilométerre a szalónaki vártól volt üveghutája a XVII. században. A magyarországi huták az ausztriaiakkal egyidőben létesülnek, vagy még valamivel előbb, csak a XVIII. században kerül sor mesterséges visszaszo­rításukra a Habsburg iparpolitika következtében. 22 Ha meggondoljuk az előrebocsátottak után, hogy a XVI. században na­gybn kevés még a patika, emiatt messze földről Ы /mentek oda a gyógyszerért, kézenfekvőnek látszik az aromás vizek „decentralizált", helylbeni előállítása. Az égetett vizek tehát átmenetnek foghatók fel a háziszer és gyógyszer fogal­ma között. Az uradalmakban folyó szervezett vízégetés önálló ipari tevékeny­ségnek tekinthető, amely művelet nálunk — a Batthyány levéltár tanúsága sze­rint — a XVII. század folyamán vonul !be a gyógyszerészi feladatok körébe. Gyógyszerhatás szempontjából nézve a kérdést: korábban az 'egyes gyógy­növényekből csak főzetek és forrázatok formájában, a beteg házánál készült a folyékony gyógyszer. Az illóolaj tartalmú drogból desztillálva a házilag készí­tett f őzetekkel szemben tökéletesebb készítményt kapunk, mert ,az értékes illó­olajok és aromás anyagok nem távoznak el és vesznek .kárba a főzés során, ha­nem átmennek és benne maradnak a desztillátuimban, tehát tökéletesebb ha­tást fejthetnek ki. A vízégetés gyakorlati hasznának megokolását fejtegető gondolatokat lát­szik igazolni az a tény, hogy korszakunkban a megye területén található Bat­thyány uradalmak alábbi központjaiban: Szalónak i(1601), Dobra (1631), Né­metújvár (1636) találkozunk még vízógető tevékenységgel a rohonci váron kí­vül.23, 24 A Batthyány levéltári adatok közül tekintsük át most (birtokközpontonként, időrendben a patikusokkal és patikákkal foglalkozókat: Németújvár: A legkorábbi, patikussal foglalkozó, fellelhető adat 1543-ból való; arról tudósít, hogy Antonius Dryblin i(Deyblin) apotheker leesett a lová­ról, állapota súlyos. 25 1586: Lassanz, a grazi Münzmeister i(pénznagy, korabeli hivatal) írja a grófnak Németújvárra, hogy „Gráoban mostan kevés a patikáriussegéd". 26 1587: Az előbbi Lassanz írja Batthyánynak : „Paul Winkler, akit itt meg­bízható patikusnak ismernek, fog Németújvárra menni". 27 Két utóbbi adatunk bizonyítja, hogy a várban a gyógyszerészre szükség van, a gróf külországlból (Stájer) kíván szakembert hozatni. Hogy a patikus mesterség meghonosodik a várban, bizonyítják a további, patikusokról szóló adatok, a patika létezését pe­dik a későbbiekben tárgyalandó patika-leltárak. 1588: Egy levél „Johann Neader Hof und Leibapodeger"-t (udvari és házi gyógyszerész) említi. 28 Ugyanez évben „Apotheger Jörg Maurittz hat ein La­gell pamöll gekauft ..." („ ... vásárolt egy átalag fa-olajat (ol. olivar.)" (és pénzre van szüksége). 29 A következőkben az adatok gazdagabbak, már a várban működő patikára vonatkoznak. Ismerjük az 1634. évi (májusi és augusztusi leltárat, az 1646. évit, 404

Next

/
Oldalképek
Tartalom