Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerészettörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakuláa Vas megyében a XVI–XVIII. században I.

lálunik letelepedett polgári patikust, vagy „városi" patikát (Buda 1303, Pozsony 1310, Kassa 1394, |Nagyszeben 1494 előtt, (Sopron 1490 körül). 1 Kézenfekvőnek látszott, hogy főuraink, akik gyakran magas hivatalt töl­tötték be a Ibécsi udvarnál (Batthyányak, Nádasdyak), ennélfogva ott töltötték idejük nagy részét, megszokták és igényelték a kor legfejlettebb egészségügyi ellátását. Országrésznyi birtokaikból eredő jövedelmeik lehetővé tették szá­mukra, hogy birtokaik központjában, ahol az otthonuk volt és a családjuk is tartózkodott, „házi patikát" tartsanak fenn. Megtalálható ez a törekvés a kor kevésbé tehetőseinél is a házi paitikaláda Vagy patikaszerszámos alcmáriom 2 for­májában. Orvos kevés működött ekkor; csak a nagyobb városok, a főurak tudtak or­vost tartani. Mai szóval élve: a széles néprétegek egészségügyi alapellátásába a sebészborbélyok, fürdősök, bábák is befolytak. A szerzetesrendek ápoldái el­sősorban a rendtársak, a megbetegedett vándorok és aggok igényeit voltak csak képesek kielégíteni. A főúri „udvartartás" keretébe belefért az udvari orvos és patikus szegőd­tetése a patikával egyetemben, amelyek egyáltalán nem tartoztak az „olcsó szórakozások" körébe. 3, 4 Annyi bizonyos, hogy ezek a főrend családján kívül egész háza népét is ellátták, más kérdés, jelentett-e az „udvari gyógyszertár" az összes vár-nép, a várvédők, az uradalom cselédsége, a jobbágyok és a vég­várak katonái részére is ellátást? • (A tárgyalandó főúri patikák egzakt (megnevezése problematikus, szakiro­dalmunkban többféle elnevezéssel találkozhatunk. A németben használatos „Schlossapotheke" egyszerű fordítása nem alkalmas a magyarban, a „főúri pa­tika", vagy „házipatika" elvben nem fedi teljesen a Való helyzetet, hisz elkép­zelhető, hogy olyan nagybirtokos, aki nem főrend, tarthatott fenn házipatikát. Ezért ajánlja Blázy a „földesúri tulajdonú házigyógyszertár" elnevezést. 5 Mun­kám során az értelemszerűen jellemző elnevezéseket egyaránt használom a fő­úri házipatikák említésekor.) Mindezek után nézzük meg, milyen konkrét adataink vannak a Vas me­gyei földesúri házipatikákról, mit bizonyítanak ezek és milyen következtetése­kel vonhatunk le belőlük? Monyorókeréken (ma Bberau, Bgld. Ausztria) az Erdődyek vízivárában a XVI. sz. közepén működött Petrus apotecarius a patikában. Halmai J. szerint (Bencze J. közlése alapján) itt a mai napig (1930-as évek!) látható a korabeli patika-berendezés egy részlete, továbbá állványedények, iratok, számlák. 6 A vár mai gazdájának, Erdődy Pál grófnak szíves közlése szerint azonban a vár be­rendezésének nagy része 1945-ben elpusztult, a patikából sincs imeg semmi, a régi okmányok nagy része is eltűnt. Annyi tény, hogy a XVI. században a vár kulturális centrum volt, 1587— 1591 között itt működött Manlius János olasz mester nyomdája. 7 i j Az ezt megelőző időben Manlius a németújvári várban (ma Güssing, Bgld.) működött <1582-től), itt nyomtatta ki Clusius '(Charles de Lecluse) „Stirpium Nomenclator Pannonicus ..." с könyvét, aki (mint a bécsi botanikus kert igaz­gatója <1573—1587 között) gyakran, megfordult Németűjváron Batthyány Bol­dizsárnál, de sűrűn leveleznek, Batthyány Boldizsár maga is behatóan foglal­kozik botanikával. 8 Mint egészségügyi és kultúrtörténeti érdekességet érdemes megemlíteni, hogy Manlius nyomtatta ki 1588-ban Monyorókeréken a — fennmaradt — el­ső magyar nyelvű, az „önsegély" szolgálatában álló, gyógyítással, háziszerek ké­400

Next

/
Oldalképek
Tartalom