Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerészettörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakuláa Vas megyében a XVI–XVIII. században I.

lálunik letelepedett polgári patikust, vagy „városi" patikát (Buda 1303, Pozsony 1310, Kassa 1394, |Nagyszeben 1494 előtt, (Sopron 1490 körül).

1 Kézenfekvőnek látszott, hogy főuraink, akik gyakran magas hivatalt töltötték be a Ibécsi udvarnál (Batthyányak, Nádasdyak), ennélfogva ott töltötték idejük nagy részét, megszokták és igényelték a kor legfejlettebb egészségügyi ellátását. Országrésznyi birtokaikból eredő jövedelmeik lehetővé tették számukra, hogy birtokaik központjában, ahol az otthonuk volt és a családjuk is tartózkodott, „házi patikát" tartsanak fenn. Megtalálható ez a törekvés a kor kevésbé tehetőseinél is a házi paitikaláda Vagy patikaszerszámos alcmáriom

2 formájában. Orvos kevés működött ekkor; csak a nagyobb városok, a főurak tudtak orvost tartani. Mai szóval élve: a széles néprétegek egészségügyi alapellátásába a sebészborbélyok, fürdősök, bábák is befolytak. A szerzetesrendek ápoldái elsősorban a rendtársak, a megbetegedett vándorok és aggok igényeit voltak csak képesek kielégíteni. A főúri „udvartartás" keretébe belefért az udvari orvos és patikus szegődtetése a patikával egyetemben, amelyek egyáltalán nem tartoztak az „olcsó szórakozások" körébe.

3, 4 Annyi bizonyos, hogy ezek a főrend családján kívül egész háza népét is ellátták, más kérdés, jelentett-e az „udvari gyógyszertár" az összes vár-nép, a várvédők, az uradalom cselédsége, a jobbágyok és a végvárak katonái részére is ellátást? • (A tárgyalandó főúri patikák egzakt (megnevezése problematikus, szakirodalmunkban többféle elnevezéssel találkozhatunk. A németben használatos „Schlossapotheke" egyszerű fordítása nem alkalmas a magyarban, a „főúri patika", vagy „házipatika" elvben nem fedi teljesen a Való helyzetet, hisz elképzelhető, hogy olyan nagybirtokos, aki nem főrend, tarthatott fenn házipatikát. Ezért ajánlja Blázy a „földesúri tulajdonú házigyógyszertár" elnevezést.

5 Munkám során az értelemszerűen jellemző elnevezéseket egyaránt használom a főúri házipatikák említésekor.) Mindezek után nézzük meg, milyen konkrét adataink vannak a Vas megyei földesúri házipatikákról, mit bizonyítanak ezek és milyen következtetésekel vonhatunk le belőlük? Monyorókeréken (ma Bberau, Bgld. Ausztria) az Erdődyek vízivárában a XVI. sz. közepén működött Petrus apotecarius a patikában. Halmai J. szerint (Bencze J. közlése alapján) itt a mai napig (1930-as évek!) látható a korabeli patika-berendezés egy részlete, továbbá állványedények, iratok, számlák.

6 A vár mai gazdájának, Erdődy Pál grófnak szíves közlése szerint azonban a vár berendezésének nagy része 1945-ben elpusztult, a patikából sincs imeg semmi, a régi okmányok nagy része is eltűnt. Annyi tény, hogy a XVI. században a vár kulturális centrum volt, 1587— 1591 között itt működött Manlius János olasz mester nyomdája.

7 i j Az ezt megelőző időben Manlius a németújvári várban (ma Güssing, Bgld.) működött <1582-től), itt nyomtatta ki Clusius '(Charles de Lecluse) „Stirpium Nomenclator Pannonicus ..." с könyvét, aki (mint a bécsi botanikus kert igazgatója <1573—1587 között) gyakran, megfordult Németűjváron Batthyány Boldizsárnál, de sűrűn leveleznek, Batthyány Boldizsár maga is behatóan foglalkozik botanikával.

8 Mint egészségügyi és kultúrtörténeti érdekességet érdemes megemlíteni, hogy Manlius nyomtatta ki 1588-ban Monyorókeréken a — fennmaradt — első magyar nyelvű, az „önsegély" szolgálatában álló, gyógyítással, háziszerek ké400