Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)
Helytörténet - Szövényi István: Fejezetek a kőszegi asztaloscéh történetéből
ell áll; De иду hogy, ha ennek utánna akkár mikor, tsak legh kissebb fejességeket mutattákis dupla Büntetés alá vetettnek." 3 ® Az eset tanulságaiból okult az asztalioscéh. Midőn 1793-ban „Gamauf Mihály panaszt tévén, hogy az ide való Tislér Czéh, nékie penes mandátum Domini Judicis (a bíró utasításának birtokában), bizonyos almáriumot mellyet Locsmándi Tischlértül vett, el vettek volna, s' így tehát a' Czéhnek azonnal imponáltatott (megparancsolták), hogy az kérdésbe lévő almáriumot azon feö okbul is az Instansnak (bejelentőnek) viszsza adják, mivelhogy a' vevő adósság fejébe vette, melynek effectuatioja (foganatosítása) Biro Urnák committaltatott (jelentették)."40 A céhen belüli torzsalkodások ellenére a tanács rendelkezéseivel szemben olykor határozott egység, sőt egyes céhtagok részéről (kemény bírálat és vádaskodás nyilvánult meg. 1770-ben Schwarcz Sámuel mester szemére vetette Horváth József és Griller János tanácstagoknak, hogy „tsak teczéssek szerént tesznek oszzált, az kinek Pártyát fogják, segétik, az kit pedig nyomni akarnak, meg nyomorityák..." Arra hivatkozott, hogy közte és mostohája között is lehetetlen és nevetséges „osztályt tettek". A tanács az ügyet megvizsgálván, a vádaskodót egy heti börtönbüntetésre ítélte. 41 1779-ben „Az itt lévő Asztalos Mesterek kőzött ujjabb egyenetlenség és zűrzavar támodván, minthogy ezen alkalmatossággal nem csak maghokat egy más közt, de az Magistratusbéli személyek közűlis némellyeket, nevezett szerént Richter Jóseff, és Filcz Ferencz illetlen szókkal, és kisebbétő beszédekkel illettik; Azért ezek mind ketten 24. óráig tartandó árestomra condemnáltattnak (ítéltetnek), úgymint azon által, hogy Ordinarius Biró Uram látván méltó okát ezen büntetést reláxálhassa (elengedhesse); Többnyire pedigh minthogy már több illyess rendetlen nyelveskedéseik és rágalmazó beszédeik miát az emiétett Mesterek ellen egyszer Fiscális Actio (ügyészi per) rendeltettvén, kőnyőrgésekre oly formán attul éli állott az N. Magistratus, hogy ezután maghokat tartoztassák, ellenkező esetben pedigh annyival súlyosabb büntetésben keverednek .. ."& A kiragadott jegyzőkönyvi passzusok bizonyságai annak, hogy a kőszegi céhszervezeteik, köztük az asztaloscéh életében is .a legmozgalmasabb időszak a XVIII. században, a Habsburg-gyarmatosítás korában köszöntött be. A céhszervezetek az előző században megszerzett kiváltságaik védelmében — a belső harcok ellenére — szembeszállva az uralkodói önkénnyel ekkor mutatták meg szervezettségüket és erejüket. A városi tanács és a céhek sokszor ellentmondásos küzdelme érdekes fejezete Kőszeg gazdaságtörténetének. A sz. kir. város egykori autonómiája a bécsi udvar nyomására fokozatosan szétfoszlóban volt, és csupán végrehajtó hatalommá vált az uralkodó /kezében. A XIX. században megindul a céhek bomlása, az asztaltosoéh élete sem jelent már különösebb eseményt a város tollforgató nótáriusának. JEGYZETEK 1. A XVII. századiban cóhlevelet kaptak: a kovács (1603), a szűcs (1609), a magyar szabó (1612), a lakatos (1617), a vásáriníves szabó (1619), a kalapos (1619), a nyereg-, pajzskészítő, kardcsiszár (1626), a posztós (1627), a iTerékgyártó (1627), az asztalos (1634), az ötvös (1639), a mészáros (1641), a takács (1641) a német varga (1674), a kőműves (1692), az ács (1692) céhek. — Kőszeg sz. kir. város tanácsülési jegyzőkönyve (a továbbiakban: Vjkv.) 1738. jan. 21. 303. i. 389
