Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)
Helytörténet - Szövényi István: Fejezetek a kőszegi asztaloscéh történetéből
tak ki. Ezért 1722-ben a királyi komisszárius figyelmeztette a céheket, ba zászlójukat nem készíttetiik el, nemcsak Ibüntetést fizetnek, de kiváltságaikat is el fogják veszíteni. 20 Többszöri figyelmeztetés után „az itt való Bőcsűletes Pintér és Tislér Czéh az Czéh Zászló erectioja (elkészítése) eránt иду coalescáltak (egyeztek meg); Hogy az Zászlót simultaneis expensis (együttes kiadással) megh fogják csináltatni. Az alat az processiokon, és Szent Misse hallgatásán, иду Halottak késérésénis comparealni (megjelenni)" fognak. 21 A látszólagos engedelmesség nem tudta elnémítani az evang. mesterek tiltakozását a kat. szertartásokon való részvétel miatt. Mivel pedig 1761-ben a Helytartótanács rendelkezését semmibe véve az evang. mesterek az urnapi processzión nem jelentek meg, a tanács elrendelte, hogy büntetésül 2 font viaszgyertyát adjanak a parochiális templomnak. A mesterek kérték, hogy az általános pénztelenség miatt a városbíró mérsékelje a ibüntetést, ezért „Biró Uram nékiek felire bocsátotta az Büntetést azon pkbul, mivel ez az első, hogy többül engedetlennek ne legyenek... Ezen Biró Uram Projectuma (terve) sem tetzet az Czéhbéli Mester Embereknek, hanem declaráltak magokat (kijelentették), előbb se az Büntetést le tegyik eö Fölségéhez alázatossan folyamodni foghnafc." 22 A hivatalos úton felterjesztett kérésre érkezett válasz csak megerősítette a tanács döntését, sőt azt is előírta, hogy „mindenik czéh minden kántorban Misét szolgáltasson az Mise alatt offertoriumra (felajánlásra) mennyen..." 23 Ennek közlése végett „May nap az Tislér.. . Czéhbéli Mester Emberek a' vighre hivattattak foil, hogy a' ki közülük eö Fölséghe kegyelmes parantsolatytya szerint az Urnapi Processioval nem volt az rendelt két funt jejér viasz Gyertya Büntetést az Parochiális Templom számára megh füzessé. Az Asztalos Mester Emberek közül azért Porth György, Groiner György, és Groiner Dániel nem volt, a' kik magokat ajánlottak, hogy még ma az rendelt Büntetést Nótárius Uram kezében foghják hozni." 2 ^ A gyarmatosító bécsi udvar így bomlasztotta a város társadalmának gerincét alkotó céhszervezetek belső életét. ; Felvétel az asztaloscéhbe A céhekre általában jellemző hármas ranglétra, az inas, a legény és a inester fokozat a kőszegi asztaloscéhlben is érvényesült. Az inasszegődtetés nemzetséglevél és (két személy kezessége alapján történt. Az inasidő S—4 évig tartott, majd a felszabadult legény évekig egy mester műhelyében dolgozott. Mégis a leghasznosabb és legtanulságosabb volt az a 3 esztendő, amit a mesterlegény vándorlással töltött. Hazatérvén a megszabott mesterremek elkészítése után a céh rendszerint felvette a mesterek közé, a tanács pedig a polgárok soraiba iktatta. A felvételt megkönnyítette, ha a legény özvegy mesternét vagy egyik mester leányát vette feleségül. Az inasok és legények nehéz (munkakörülményeit tölbib ízben hatósági intézkedés szabályozta. 1747-ben a „Tislér Czéhnek elöljárója vagy is Czéh Mestere másod magával" a tanácsházra hivatván, figyelmeztették őket, hogy ne merészeljenek „se az Mesterséghre jövő idegen Legényeket, se pedigh Czéhekben föll szabadítandó Inasokat az gyalolással, vulgo mit den Hobeln graválnyi (általában gyaluval dolgoztatni) és terhelnyi. . ." 25 A bécsi kormány valláspolitikája a XVIII. században meghasonlást és zavart keltett a céhek életében. A mesterek sorába történt felvételnél előnyben 384