Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - B. Dorner Mária: Adatok a szombathelyi piaci kápolna történetéhez

1803-ban 1 szertartáskönyv 2 evangeliumos könyv 2 misekönyv Az 1817-es tűzvész után a kápolna „belső ékességei és ruházatai a Kálvária hegyi és magyar kórházi kápolnákba vitették által,

118 azonban a nyolc napi estvéli időkben tartatni szokott Isteni dicséretek és a fent nevezett szentek ünnepét követő vasárnapon az isteni szolgálat és az egyházi beszéd illő ájtatossággal a fára templomban évenkint megtartatilk."

119 A kápolna bevételi forrásai és pénztárának kezelői A kápolnaszámadások és a közgyűlési jegyzőkönyvök adatai tájékoztatnak bennünket arról, hogy a kápolna eredeti ingóságokkal volt ellátva.

120 Különféle bevételi források tették lehetővé iríűködési kiadásainak anyagi fedezetét. A kápolnapénztár bevételeinek állandó forrásai voltak: az alapítványok, melyek közül külön kiemelhetjük a Stenczperger121 és a Lichteneger-féle alapítványt, a hagyatékok, esetenkénti adományok, ajándékok, a polgártaxa egy (bizonyos irésze,

122 a 6%-os kamatra kiadott kölcsönök térítési díjai

123 és a harangozásért szedett összegek. A kápolna jövedelmét 1724-től választott tisztségviselő kezelte, akinek kötelessége volt minden évben számvetést készíteni a befolyt és kiadott összegekről.

124 A kápolnaadminisztrátort kápolna gondnoknak és curátorának nevezik a források. E tisztséget csak bizalmas és neves embereknek adományozták, akik nemegyszer a városi tanács külső tagjai sorából kerültek ki. A kápolna legelső gondviselője Nemes Nárai András volt, akit „1724 február 3-án a Bíró és Tanács Uramék akaratjából választottak a kápolna gondviselőjévé".

125 Valószínűleg e tisztséget haláláig megtartótta. öt követte a Szaniszló István jónevű ötvösmester, de 1754-től már a kápolna gondviselőjöként Koszorús Andrást említik a számadások.

126 17614>en Náray Borbély Andrást nevezik ki a kápolna adminisztrátorának, amit 22 esztendeig dicséretesen viselt, azt tovább ellátni nem tudja, ezért kéri a magistratust, hogy helyette mást nevezzenek ki.

127 1783 január 4-én Kaufman Jakabot a külső tanács tagját választják a kápolna gondviselőjének. 1787ben már nemcsak a kápolna, hanem a kálvária gond viselőjeként is szerepel a forrásokban.

128 Kaufman 1804-ig gondviselő, majd halála után helyébe Kálmán András lép, 1804 április 25-én, aki 1806-ig kezeli a Kálvária és a kápolna pénztárát.

129 A kápolna utolsó gondviselője Kiss István formondor, aki 1806-tól a kápolna leégéséig, 1817-ig látja el a tisztséget.

130 Az 1817 április 27-én kiütött nagy tűzi veszedelem alkalmával a piaci kápolna födelével és bádogtornyával együtt leégett. „A városi kápolna jövedelmiről iés kiadásairól beadott utolsó számadás vizsgálat alá vetetődvén, ... abban hiba nem találtatott, egyedül az érdemel különös Reflexiót, hogy a városnak abbéli fogadott Sz. Egyháza mégis Somogyi Leopold püspök úr által főpásztori hatalma mellett cassáltatván az Isteni szolgálat teljességgel azon a helyen megszűnt, mindazonáltal az ájtatosság az Chatedrális Templomiban folytattatik. Ily formán, ami kevés pénze maradott azon lerontatott Piaczi Kápolnának az az 1816. esztendőben renováltatott Kálvária Templomhoz javasoltatott..." — írja 1818 február 10-én Tóth Imre városi számvevő.

131 A kápolna fentnevezett pénztárkezelői, gondnokai által vezetett pontos 351