Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - †Bárdosi János: A festett díszítésű házormokról és a hegyhátszentpéteri tájházról

Ezek után közelebbről is bemutatjuk a múzeumként üzemelő hegyháti táj­házat és egyes helyiségeinek berendezési anyagát. Az épület tömés- és téglafalú, gerendás deszkafödémmel és döngölt földes padozattal. Tetőszéke ollóágae, gerincszeleimenes, elől csonkakontyos, hátul le­kontyolt, zsúpfedeles, a tetőgerincen taréjos zsúpszegessel. Alaprajzi tagolódá­sa: szoba + konyha + kamra. A konyha előtt „pitvar", illetve lopott tornác, mely korábban nyitott és mell Védés volt. A helyiségek ajtója innen nyílik, a padlásfeljáróé pedig a kamrából. A szobán utca felől kettő, az udvari részen egy Ibarnazsalus ablak találha­tó. A kamrán udvar felől keskeny szellőzőnyílás látható. A mellvedes tornácot utólag beüvegezték. A konyha csak az ajtója felső üvegezett részén keresztül kap világítást. A régi szobai cserépkályhát sajnos már lebontották. A konyhában újabib rendszerű, sarkos, magas, ún. mászókéményes kemence van, amiben a kenye­ret sütötték. Főzésre és sütésre a mellette elhelyezett „csiíkósporheltet" hasz­nálták. A szobában elől az udvar felől evősarok látható, házi szövésű vászonte­rítővel letakart asztallal, támlás székekkel, sarokpaddal, felette tálasfogassal és saroktékával. Az utcai ablakok között sulblót, felette feszület és szentképek. Ezektől jobbra gyári készítésű terítővel letakart ágyak, felettük ruhatartó rúd, köznapi viseletdarafookka'l, alattuk csizmalehúziók, mellettük szekrény. Az ajtó mellett jobbról 'egy festett láda, felette tükör és törülközőtartó, balról ugyan­csak egy festett láda, felette falióra. Középtájon gyermekbútorok: bölcső, álló­ka és járóka. A mennyezeten luszterlámpa, (3—4. kép) A konyhában balról kászlvnak nevezett fiókos és ajtós konyhaszekrény, mellette dagasztóteknő dágasztószékkel, fölötte tálas. A kemence és tűzhely mellett vizespad', felette tálasfogas és konyhai eszközök. Jobbról két edényes­polc ún. stelázsi edényekkel, közte asztal székekkel. i(5. kép) A kamrában gabonatartó homlbár, lisztesláda, a kender- és lenfeldolgozás eszközei, kölestörő mozsár, káposztagyalu, szapulósajtár szapuszékkel, mángor­lófák, mosólapiekák, kenyértartó, gabonamérő, kópicok, vékák, kosarak, zsí­rosvindelyek, fa-villák, falapátok, kaszatartók, kaszakőtartó tokmánpok, eger­es patkányfogók, stb. láthatók. (6. kép) Az egyes helyiségek berendezésénél arra törekedtünk, hogy lehetőleg min­den tárgy ugyanarra a helyre kerüljön vissza, ahol az egykori paraszti háztar­tásban volt. Törekedtünk a teljes funkcióképességre, vagyis arra, hogy az egyes helyiségek berendezési anyaga összességéiben olyan használható állapotban le­gyen, mintha az épületben az egykori tulajdonosai még ma is benne laknának. Meggyőződésünk, hogy a tárgyak így tükrözik legjobban a paraszti életben be­töltött valóságos szerepüket. Reméljük, hogy az épület berendezési anyaga is megnyeri a látogatók tetszését. Annak érzékeltetésére, hogy a község vezetői számára mit jelent e hegy­háti népi műemlékház helyszíni fenntartása és múzeumi rendeltetésű, tájház­ként történő üzemeltetése, viszonylag hossza/bíb részletet idézünk Tavasz István tanácselnök ünnepi beszédéből, mely a nyitás alkalmával, 1978. október 29-én hangzott el. „Nekünk ez a tájház berendezésével együtt sokat nyújt, és reméljük hasz­nos lesz, főleg a felnövekvő ifjú nemzedék számára. A Megyei Tanács támogatásával vásárolta meg a Községi Közös Tanács ab­ból a célból, hogy megmentse az enyészettől, hogy megmaradjon az utókor 288

Next

/
Oldalképek
Tartalom