Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - †Bárdosi János: A festett díszítésű házormokról és a hegyhátszentpéteri tájházról

letesebb bemutatására rátérnénk, mivel annak helyszíni, múzeumi célú fenntartása csak így értékelhető kellőképpen. A kutatók a Vasi Hegyháton 6, Zaláiban 10, a szlovéniai Muramelléken 3 községiben találhattak még festett faormú lakóházakat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy korábban e nyugati térségiben ennél több faluban nem lehettek ilyen festett díszítésű házormok. Kárpáti Kelemen századelej i fényképfelvételeinek tanúsága szerint Hegyhátszentpéteren Tar Pál és Kutasi József házának orma is festett díszítésű volt.

1 „Gönczi Göcsejről írt könyvében sok fűrészelt díszítésű ormot közöl. A fűrészelt, faragott díszű ormoknál értékesebbek — mert ritkábbak és változatosabbak — a festettek. A fűrészelt, faragott oromdíszítéseket népi ácsmesterek készítették, míg a festetteket az asztalos-festő mesterek — menzátorok — késői utódai, akikre elődeik a művészet határán járó hivatástudatot örökítettek.'^ A faragott festett faormú lakóházakról a legrégibb építési évszámú, 1813-as adat a göcseji Salonwárról való. E ház képét Malonyiay Dezső örökítette meg az utókor számára.

3 Erre hivatkozik Tóth János is : „Malonyay két szép régi göcseji festett faormú ház színes képét közli, de ezek közül csak a salomvári Gödé József féle festett faormú jház jelentős. Ez a ház Malonyay szerint (1813ban épült. A festés is ezt az évszámot mutatja. ... Ez a legrégibb datált, festett, faragott faoromra vonatkozó feljegyzés Göcsejből."

4 Az 1813-as évszám azonban feltehetően téves olvasatú, mint erre — Szientmihályi Imrére hivatkozva — a 3. sz. jegyzetünkben utaltunk is, valószínűbb az 1873-as évszám. A Göcsejjel szomszédos Hetes festett ormú házairól 1897-ben Bellosics Bá2. kép. A festett faormú tájház homlokzata 284